Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Ásbóth Oszkár: Magyar o – szláv o. I. 455

MAGYAR 0 — SZLÁV 0. 461 <(lopov svih lopova ausbund aller schelme), lopovstvo schelmerei, dieberei, lopovstina id. FIL.; szerb lopov, lopovstvo id., lopovluk, lopovstina. diebstahl. 117. város — váras civitas, urbs, váraska hisa prastorium JAMBE.; dalm. varos VEEANCS. ; szlov. varos stadt KLEINM.; horv. városid, varosac stádtchen, varosance stadtkind, varosanka stádterin, városié, varosica stádtchen FIL. ; szerb varos, varosica, városka, varosanka id. POP. ; bulg. varos MIKL. — rut. varos id. MIKL. 122. bátor: ám-bátor — bátor omnino, sane JAMBE. [AZ akadémiai szótár csak is szótárakból idézi, az említett JAMBEESSicH-en kívül BELLOSTENEC és STULLI is fölvették szótárukba..] 128. csoport — horv. copor die herde, horde, trift,rotte, rudel; éopor cigana zigeunerbande, c. svina eine schweineherde, na copore rudelweise FIL. ; szerb, copor eine herde vieh WESZ., POP. [AZ akadémiai szótárban sok példát találni a XVII. századtól kezdve — a «XVIII.» sajtóhiba —; érdekes az ugyanott található copórak szó, a melyet egy mostani író a méhekre alkalmazza és a copbrás, a mely gazdát jelent, a kinek disznó- vagy juhnyája («cqpor»-a) van.] 139. oroszlán — szlov. oroslan löwe, oroslanka löwin KLEINM., oroslavnica id. MIKL. ; horv. oroslan lavWESz. [Oroslavnica a várt *oroslanica helyett az oroszlán másik, régibb elnevezésének (lav-lev) hatása alatt keletkezett, tévedés, ha MUNKÁCSI a 85.1. «az alapszónak elvonását* véli benne föltalálhatni.] 144. túzok— «illyr. et croat. túzok» mondja LESCHKA. [Nem tudom, LESCHKA honnan vette ezt az adatot. BEUSINA Ptice hrvacko-srpske. -Srpska kralj. akadémia. Spomenik XII. 139 nem említi ezt a nevet. MATZENAUEE Cizí slova csak JUNGMANN szótárából ismer egy tót túzok, túzek szót, a melyről azt tartja, hogy aligha használják.] 150. c z u k o r — czukor sacharum JAMBE. ; szerb cukor, cukar id. POP., MIKL. — rut. cukar id. CSOP. [MUNKÁCSI-nak igaza lesz, hogy a horv.szerb. cukor alak a magyarból való, de meg kell jegyeznem, hogy ez az alak mindössze BELLOSTENEC és JAMBEESSICH szótárából ismeretesek. A mi azonban a jóval gyakoribb és a török nyelvből átvett secer mellett most is élő cukar alakot illeti, sehogy sem merném magyarnak mondani. Ezt a horv.-szerb nyelvterület nyugati részében használt alak talán az olaszból (zucchero, velenczei zucarő) származik, de nagyon téved MUNKÁCSI, mikor azt hiszi, hogy a horv.-szerb cukar, rut. cukor (cukar), hozzátehetjük a tót cukor nem származhattak volna a német zucker szóból és hogy csak a magyarból magyarázható a második szótagban mutatkozó mély hangzó. MUNKÁCSI a cuker alakban véli fölismerhetni a .német zucker egyetlen törvényes és pontos mását és azt hiszi, hogy ez