Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)
Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377
400 SETALA EMIL. szavaktól. Figyelembe veendő mindenekelőtt, hogy a szóban forgó szócsoportok mind a belső mássalhangzóra, mind magánhangzóikra nézve eltérnek egymástól (zürj.-votj. I' ~ n < l, magy gy ~ l; zürj. 7Xi ~ u, csak diai. o ~ o, votj. m ~ %). Másodszor van a votjákban egy ige: val'-, Glaz. waZ'- «ausbreiten, unterbreiten (eine decke^), aufdecken (z. b. einen tisch)»; tisak v. vaZ'ás val'ini «betten, bett machen» (MUNKÁCSI, Votj. szótár 650), a mely kétségkívül összetartozik a votj. val'ds, Glaz. wal'ás szavakkal; ebből azt lehet következtetni, hogy e szavak nem «alvást», hanem ((kitérítést)) jelentő igéből származtak.*) c) Megelőző i-végű kettőshangzóval. f. paita : mahapaita «isterhinna» — lpF. buoidde g. buoide, attr. buoides «pinguis, pingue», «fed, fedt, spaek», buoiddot «pinguescere», S. L. pui'te- g. püeite, subst. adj. «fett», puie tu- «fett werden», LIND. puoite, -tes, puoitak «pinguis», puoitot «pinguescere», E. puöide «fett», puoidah v. puöitah kövér, K. pijte, Kild. pujt, Nuotj. puejt, puojt, pujte «fett, speck, ungeschmolzener talg»| zürj. bil' munni «schwellen, aufschwellen» | osztjS. poli «talg» | m. fa 99V u «sevum, sebum, pinguedo», «talg, unschlitt»; adj. fagqyas ((sevosus, adipalis», «talgig». THOMSEN GSI. 141 = Einfl. 163, a lp. szót skandináv jövevényszónak tekinti (— óskand. feitr < ¥faita-z). A lp. szót azonban mégis mindenesetre bajos volna közvetlen germán átvételnek tartani mind a kezdő mássalhangzó (f), mind az a-nak szokatlan megfelelése miatt,**) hanem ha csakugyan jövevényszó, akkor a finnből átvettnek kell tartanunk. A mi pedig a finn paita szót illeti, ennek ós a germ. *faita(~z) szónak egybeállítása ellen nem szól egyéb, mint az, hogy ez esetben a finnben inkább *paitta semmint paita alakot várnánk; minthogy ezenkívül más finn-ugor nyelvekben találkoznak szavak, a melyeket egyeztetni lehet vele, nézetem szerint, van ok rá, hogy a szóbanforgó szót eredetinek tartsuk. BÜDENZ, a ki régebben (Szóegyez. 475* *) Szintén különválasztandó az osztjP. voijemlem «einschlafen, schlafen», vog. ajoum praet. aivasem «einschlafen», MŰNK. q,ji, ajwé, aiwé «schlafen» stb. **) A skand. jövevényszavakban általában skand. a = lp. a, nem pedig uo.
