Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

384 SETALA EMIL. észt süda, g. südame «herz, gemüt; inneres, mitte», süda-páev «mittag», páeva südames «mitten am tage», pü süda «das innere, das mark eines baumesw | lív süda'm «herz, gemüt, mitte, kern» — lpF. cada «per, trans, príseter*, Garasjofa cada «over Garasjok», bokkat raige c. muora «bore hul igennem et trse», cadag «per, porro, trans» (át, keresztül), S. L. catd «durch», catdote- «durchdringen, durchfahren», LIND. tjada «per», K. cat v. cad, Kild. Nuotj. céd\ ceS «durch», coddus g. -uz «herz» | mordM. sedi «herz», E. sddei, sádi id. | cser. süm, sum «cor» j zürj. sülöm «herz, sinn, inneresw, votj. sulem «herz» | vog. sim, sim, sem «herz», MŰNK. sim, sém, séme, sim id., sémii, «zürnen». osztjP. sam, I. semm, sem id., PP. sem id., B. juy-sám «mark (der báume)» | m. szív, szű*) (acc. szívet, szivet, szüvet), «cor, cordia, animus; pars média, interna», «herz, mut, das innere». BUDENZ, MUSZ. 300. (a hol ezek közül a lp. szó nincs meg). f. sysi g. syden «carbo fabrorumw | vót süsi, pl. süed «kohle» | észt süzi g. söe id. | lív süH

I

pl. siidu'd id. — lpF. cadÉa g. cada «carbo», S. L. catd- «erlöschte, schwarze kohle», LIND. tjadd «carbo» | mordM. BEG. sed' «kohle», E. BEG. sád\ WIED. sedel'ma id. | cser. sü, sü «carbo». Valószínűleg különváló ettől a mordM. E. sod, «russ, kienruss», zürj. sa «russ», votj. su «russ, kienruss», ? cser. süc id. A lp. cidna, g. cina «carbo» szintén különválasztandó ós a m. szén szóval egyeztetendő, 1. BUDENZ, MUSz. 290. f. ydin g. ytimtn, ydyin g. ytymen, yty g. ydyn «medulla ossium, nucleus nucis» | észt iidi g. üdi «mark», sel'ja ü. «rückenmark» — lpF. adag. addam «medulla, ossa pedum et crura tarandoram et aliorum animalium esculentorumo, S. L. atame- id., LIND. addam, adha, addem, id., K. at, attime, Kild., Nuotj. ede, ettem id. | mordE. udvme «mark», pra u. «gehirn» [? mordM. ui «gehirn, mark»] | cser. vem, M. vim «medulla», M. vuj-vim «cerebrum» | zürj. vem «gehirn, mark, saft», votj. vim, vijim, MŰNK. vijim, Kar. vijém, Glaz. vim «gehirn, mark» | vog. válem, vdlum, MŰNK. valém «mark» | osztjB. velim, I. védem, S. vélem, PP. *) A most általánosan járatos szív nominativus a szónak más alakjai szerinti analógiás alakulás, vö. SIMONYI, A magyar szótők 40, TMNy. 329.