Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Kisebb közlések - Sz. J.: A finn nyelv nagy szótára 375

KISEBB KÖZLÉSEK. 375 A finn nyelv nagy szótára. A Finn Irodalmi Társaság, mely több mint félszázados fönnállása óta már annyi nagybecsű munka kiadásával gazdagította a finn-ugor nyelvtudományi irodalmat, nemrégiben egy széles alapokra fektetett monumentális forrásmunka kiadását határozta el. Ez a finn nyelvnek lehetőleg teljes szótára lesz, mely SETALA EMIL terve szerint készül és három külön szótárból fog állani, ú. m. 1. a népnyelv szótára, 2. a régibb irodalmi nyelv és 3. a mostani irodalmi nyelv szótára. A népnyelv szótára lehetőleg teljes kópét fogja adni a Finnország állami határain belül, úgyszintén Ingriában, északi Svéd- és Norvégországban s Wermlandban élő finn azaz szuómi népnyelvnek (az ingriai nyelvjárás és a karjala-aunusi nyelvjárás finnországi részének kivételével). Ez a szótár 1. magában fogja foglalni a nép nyelvéből összegyűjthető összes szavakat, tehát nem pusztán a tulajdonképeni tájszókat; 2. föl fogja sorolni az összes szavaknak a különféle nyelvjárásokban élő alakváltozatait, az irodalmi alakban kitett czímszók alá összefoglalva, s meg fogja világítani minden szó alkalmazását példamondatokkal és szólásokkal; 3. föl fogja lehetőség szerint tüntetni minden szónak és szójelentésnek földrajzi elterjedtségét. A szótár anyagának összegyűjtése czéljából át fogják vizsgáltatni Finnország fő-nyelvjárásait, s ezenkívül beszereznek az ország különféle vidékeiről kisebb szójegyzékeket. Továbbá kiszedegetik a tájszavakat a nép-írók műveiből, valamint azon szógyűjteményekből, a melyek PORTHANnak kézirati hagyatéka között találhatók, úgyszintén GrANANDEitnek kéziratban maradt szótárából. Végül e czélból át fogják nyomozni a népköltési gyűjtemények közül a legjobbakat. Az anyaggyűjtés megkönyítése végett gy ű j tő szójegyzék ek e t nyomatnak, még pedig egy terjedelmesebbet és egy rövidebbet. A terjedelmesebbikig yűjtő-szójegyzékben vagy alapszójegyzékben meglesznek, a mennyire össze lehet állítani, a finn nyelvnek összes alapszavai, továbbá a jelentés tekintetében figyelemre méltó származékszavak is, irodalmi alakjukban. A gyűjtő aztán minden egyes szóról följegyzi külön lapocskára, hogy használják-e az illető nyelvjárás területén vagy nem, s hogy minő alakban és jelentéssel fordul elő; minden jelentést példamondattal vagy szólással világít meg. Ezen kívül természetesen följegyzni azokat a szavakat is, a melyek az alapszójegyzékben nincsenek meg, a mire nézve a gyüjtőjegyzék bevezetése részletes utasításokat fog adni. Áz ilyen gyüjtőjegyzék végignyomozására a tervező számítása szerint öt-hat hét elegendő. Minthogy azonban sokaknak bajos volna ilyen munkára annyi időt áldozni, rövidebb gyüjtojegyzóket is nyomatnak, a melyen körülbelül egy hét alatt végig lehet menni. Ebben a jegyzékben csak a következő szavak lesznek benne: 1. a régi litván, germán ós szláv jövevényszók, 2. a műveltségi fogalmak nevei, 3. azon szavak, a melyek történelmi, nyelvtörténeti, jelentéstani vagy egyéb tekintetben fontosak, egy szóval mind azok, a melyeknek elterjedtségéről lehetőleg pontos adatokat kapni érdekében áll a tudománynak. A gyűjtés munkáját a finn nyelv és irodalom tanulmányával foglalkozó egyetemi hallgatók és más érdeklődők fogják végezni egy szak-