Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)
Ismertetések - Balassa József: Nyelvbotlások (Meringer u. Mayer: Versprechen und Verlesen) 364
NYELVBOTLÁSOK. 367 M. megfigyeléseinek legfőbb érdeme, hogy megvilágítja velük, mikép hatnak egymásra az egymástól távol eső hangok és szavak. Az egymás mellett álló szavak assimilatióját physiologiai okok magyarázzák, a mennyiben a beszélő szervezet természetszerűleg a könnyebb ejtés felé törekszik. A nyelvbotlások gondos megfigyelése azt bizonyítja, hogy nemcsak az egymás mellett álló hangok hatnak egymásra, hanem hogy beszéd közben a hangoknak és szavaknak egész sora van egyszerre tudatunk előterében, s e szavak és hangok bizonyos körülmények között szintén hatással lehetnek egymásra. Ha beszélünk, tudatunkban nem egymás után sorakozva jelennek meg a kiejtendő szavak és hangok, hanem egyszerre tömegesen lépnek fel, s megeshetik, hogy nem helyes sorrendben kerülnek ajkunkra. A már kiejtett elemek újra felléphetnek, vagy a későbbiek előre tolakodva kiszorítják helyéről a kellő hangot vagy szót; így keletkeznek a nyelvbotlások. Tudatunk előterében vannak az ép akkor kiejtendő hang- és szóelemen kívül a már előbb kiejtett s a nemsokára kiejtendő elemek. Ezeknek kölcsönös hatása hozza létre a nyelvbotlásoknak A B és C pontba sorozott1 fajait. A kiejtendő elemek az eszmetársulás törvényénél fogva felidézhetik tudatunkban a hasonló hangzású, a hasonló (vagy néha az ellentétes) jelentésű elemeket is, továbbá mindazokat, melyek velők egy alaki vagy formai csoportba (stqffliche und formaié Gruppén, PAULnál) tartoznak. Ily módon keletkeznek a szóvegyíté és a helyettesítés jelenségei. A nyelvbotlások hatását a nyelv történeti fejlődésére M. néhány példával megvilágítva csak röviden érinti könyvének utolsó szakaszában. A tárgy részletesebb kifejtését máskorra igéri. Annyi kétségtelen, hogy némely nyelvtörténeti jelenség magyarázatát ugyanilyen okokban kell keresnünk. A hangoknak együttes és tömeges fellépése tudatunkban magyarázza meg az egymástól távol eső hangok assimilatióját, valamint a dissimilatio és ametathesis jelenségeit; a tömegesen fellépő és a kölcsönösen felidézett szóelemeknek egymásra hatása hozza létre a szóvegyítés és a népetymologia jelenségeit. Hasonló okokkal kell magyaráznunk a szó egyes részeinek teljes elveszését is a nyelv történeti fejlődése folyamán. Valószínű az is, hogy egyes ilyen nyelvtörténeti jelenségek ép a nyelvbotlásokból indultak ki. Az idegen eredetű szavak átalakulása kétségtelenül a tökéletlen utánzáson alapul s más esetben is lehetséges, hogy egyesek nyelvbotlása volt az első lépés arra, hogy egy szó hangalakja idővel megváltozzék. BALASSA JÓZSEF.
