Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Ismertetések - Szilasi Móricz: Ed. Wölfflin: Archiv für lateinische Lexicographie u. Grammatik 368

368 SZILASI MÓRICZ. ED. WÖLFÍTJN : Archív für lateinische Lexikographie u. Gramm atik. Leipzig, Teubner. Németországban tudvalevőleg a berlini akadémia s egyéb tudományos intézetek támogatása mellett egy nagy latin szótárt: Thesaurus linguae latináé készülnek kiadni. S bámulatos, minő alapossággal fognak e nagy munkához. Nemcsak hogy újra feldolgoztatják az egész régi s középkori latin irodalmat, hanem még ezen folyóirat is ama czélnak szolgál, melyben a legnagyobb tudósok vállvetve iparkodnak megállapítani a módszert, mely szerint a leendő szótár készüljön. Különösen időszerű tehát felhívni reá a magyar tudósok figyelmét, minthogy mint hírlik, a M. Tud. Akadémia is szándékszik egy nagy magyar szótárhoz az előmunkálatokat megindítani. Mint látom a Thesaurust nyelvtörténeti s főleg jelentéstani szempontból akarják szerkeszteni, s azért az Archív is kivált számos idevágó általános s speciális dolgozatokban bővelkedik. Előttem a IX. kötet 2. füzete fekszik (1894-ből). Ebben a füzetben legnagyobb figyelemre méltó OSKAE HEY: Die Semasiologie. Rückblick u. Ausblick*cz. értekezése, melyben röviden, de igen tanulságosan, szemlét tart a jelentéstani kutatások eddigi eredményei fölött. Eendkívül érdekes a szerkesztő czikke: Sescenti, mille, centum, trecenti als unbestimmte u. rundé Zahlen. Határozatlan a szám pl. az ilyen szólásban, mikor azt mondjuk: «már százszor is megmondtam* pedig csak négyszer, ötször, vagy tízszer mondtam meg; ellenben kerek számban beszélek, azt mondván pl. hogy «kiadott egy nap száz forintot» noha csak nyolczvan-kilenczvenet adott ki. Végre megkülömböztet "W. symbolikus számokat is, azaz olyanokat, a melyeket különösen ünnepélyes vagy hagyományos esetekben szoktak alkalmazni. Ilyen a rómaiaknál 6, 12, 600 (v. ö. a 6. s 12. saskeselyűt; a samniták 600 túszt adnak ; a cohors 600 emberből áll stb.) Végig kiséri aztán először ez utóbbiak használatát a latin irodalomban, s kifejti, hogy ezen sajátságuk a duodecimalis rendszerből ered, míg utóbb a tizedes rendszer miatt a 100, 1000 s 50, 500, továbbá a 100 kétszerese 200 terjedt el határozatlan értelemben. Az egész czikk magyarázatul való a Thesaurus sescenti czikkéhez, mely szintén közöltetik. Szintén WÖLFFLIN írja meg nagy gonddal Die Ellipse von navis ; még értékesebb jelentéstani értekezése Actio, a melyben ezen szó számos jelentését történeti fejlődésében rendkívüli alapossággal s éles elmével fejtegeti. A többi nagyobb értekezés pusztán latin nyelvi szempontból fontos, s azért nem is tartom szükségesnek, hogy elsoroljam Őket. A füzet második része Miscellen czímen apróságokat közöl, a melyek gyakran szintén igen fontosak; pl. egy helyt kimutatják, hogy valamint edere helyett manducare lett