Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)
Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9
16 MUNKÁCSI BEENÁT. árén (S.) долгъ (adósság); arnéy ku должникъ(ас108); arnéy juy (VJ.) adósságfa (melyen t. i. az adósság felróva van). — arént C. és ÉV. arént adósság. A о aur (K.) высокш яръ (magas, meredek part); aur want высокш материкъ (magasan fekvő erdő). — ÉV. aurä, awréy magas part. q>gléy taré-/ божья журавль, csillag («isteni daru»). — ÉV. tari-yuri-sqw «daru alakú csillag» = «kis gönczöl». а у (S.), K. uy голова (fej). — qy-künciy, akkenciy гребень (fésű). — L. ok. ayét (FO.), K. qyqt; öghöt волокъ; 1. qut. — ayétéy jayon (földnyelves folyó). — V. ö. ÉV. Ökhét-je folyónóv a Felső-Konda vidéken. a-ylatmiil: Torom-coot q. «isteni сньтъ видима» (látható az égi hó). — V. ö. ÉV. äykuäti, TV. qylqtql szemlél, tekint. qllep (K.) пологъ (nyári hálósátor a szúnyogok ellen). — S. olép «kleines zeit» С. E égén, S. 'tghén áll, ёдёп-loy (áll öble); egén-lus szakái. — aijén C. A. — ÉV. аЧп id. eghérne, V. e#erne^fl3b(jászkeszeg). — ügerna С — avér-ne cyprinus idus. A. — V. ö. ÉV. a4r örvény. éj (FO.) ночь (éj), éjne ночью (éjjel). — S. jogon nacht. С. 'e j (S., VJ.) egy. | S. et, i C. I éjpe egyszer. — éj-yét-joyy (K.) tizenegy. ej ér-j oyy, ejéri-jöyy (Szurgut alatt); jéri-jöyy; c ar-joy kilencz ; ejér-sat kilenczven, ejér-sat-örg-ej kilenczvenegy, ejér-satörg-ejer-joyy kilenczvenkilencz | ejiri-jöyymété kilenczedik. — EO. jir-jay id. A. — L. 'ar-joy, ar-jeygh. éjg a ! «jaj!»; éjga köcegé ! охъ болитъ ! (jaj, de fáj !). ey gh, V. ünk куропатка (fajd). — ÉV. äyyä id. et ép (S.) osztják verszt = öt orosz verszt. — S. ettep «werst» C. ét ér ясной день, пебо (derűit, világos idő, ég)v— S. ater, I. Eder «kJar, hell» С. — éder «schönes wetter» А. — ÉV. átér (Щ-rém) szép idő. éss (S.) мать (anya): éssém anyám, tarom-éss божья мать (isten anyja), essél énti anyja nincs, anyai árva | essél мать (S.): ésslém anyám. — esseljoy-jeghüme-non-payni ебъ твою мать! (káromkodás : b. m. az anyád!).
