Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. 13 sebb tájékoztatást P. adatai vogul gyűjtéseimre nézve is. A vogul medveénekekben közkeletű nevezete a medvének: nürém-uj, mely rendesen a világosan «erdei állat» értelmű ünt-uj kifejezésnek párhuzamos mása. A nürém szó a vogulban közönségesen «rét»-et, «mocsaras vidék»-et jelent; de előttem merőben érthetetlen volt, hogy minő alapon alkalmazható a medvére a tréti állat»j elzés.Többszörös tudakozódásomra azt a felvilágosítást nyertem, hogy: nürin q,lmá ma és nürém-uji' lawau(=«erős» (nürin) volta miatt nevezödik «mírém-állat»-nak); egy másik közlő szerint pedig: nürém-uj násan a nürmét, pélpá ma és nurmi' lawau=a, nurém-állsbt karmai nürm-ok, éles volta miatt nevezik nürém-nak), minélfogva rendesen így is fordítottam: nerös állaU. Most azt találom P. jegyzetei közt, hogy a Közép-Ob vidékén a medve neve: narém-iy, melynek előrésze a narém ÖOJIOTO (mocsár), utórésze az iki, iy (= vog. q>jka) «öreg ember» szó; vagyis hogy a nürém-uj a vogulban mégis csak uréti állat;», közlőim magyarázata pedig a már nem értett, hagyományos szónak tudákos értelmezése. — Homályos, értelmében pontosan meg nem határozható volt előttem a hősi énekek sossél állatneve, melyről azt hallottam, hogy «hat lábú, rothadt fában élő féreg, mely nem harap». Most előkerül mint felsőobi szó sosél «gyík», melyet a varázsdobra is festenek. így válik igazán érthetővé egy másik közlő magyarázata : vort alné maii oééa le'ipa yurip ujkwé (=erdőben élő «vékony farkú» alakú állatka), mihez megjegyzendő hogy ossá le'ipa («vékony farkú») a gyík-nak sajátos neve a vogulban. — PIEGULY déli vogul énekeiben többször fordul elő a kiváló énektudónak jelzője, illetőleg neveképpen ez összetétel: jéri-sécn, melyben az utórészt senki sem bírta számomra megfejteni, minélfogva én megkérdőjelezve, sejtelemképpen az éjszaki vogul sujtséné «hangzót) szóval írtam által. Megmagyarázza e kifejezést P. következő adata: secvél CJIHIUHO (hallható, hallik), mely szerint: jérisécn értelme : «éneke hallható)). Némely pontban CASTRÉN és AHLQVIST adatait igazítják helyre illetőleg világosítják meg P. adatai. Hogy a Castrón-féle megder «angelwurm» miféle szó, mutatja, a P.-fóle mögh-jer «földi giliszta*), mely Ahlqvistnál mi-ler alakban van írva s benne az utórész: ler ((wurzeh. — A magy. nyű szónak mását C. nink («made»), A. néyk alakban adja; hogy a szókezdő tényleg n, mint a magyar alak után elvárható, mutatja P. ning írása, mely=ÉV. nink. Az EO. sögol és