Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

14 MUNKÁCSI BEENÁT. DO. sagat szót C.és A. egyaránt «brett»-nek fordítják; de P.-nál a megfelelő sayél alak «ciiimKa» (szálka, hegyes fa) szóval van tolmácsolva. Ezen utóbbi jelentést igazolják a KV. séila, PV. sll «szálka» és ÉV. sa'ila «hegyes karó» szók is. Külömböző irányban tanulságos szók: iki «hold, hónap» ; de egyszersmind «óreg embero (v. ö. EV. j§n^ép-^jkd «Hold-öreg», mint mesealak) \^q,tt-ime «Napanya» (v. ö. EV. EO. naj «nap» és «úrasszony»); a Pelső-Ob vidékén is feljegyezte P. a süng «nap» szó mellett ezt az összetételt: süng vicu ni (ni, ni «nő») | cu/e-nal «villám», tkp. = EV. éayl «stirű, zivataros felhő» nal «nyíl» ; tehát itt is «isten nyila»-féle a villám, melylyel P. jegyzete szerint «a medve üti a földön lakót» | éj «éj», mely szó az osztják területen eddigelé ismeretlen volt | sober köpeny = sabur «ein mantel, der altáglich getragen wird» ; v. ö. magyar szűr | csuvas sober «nyári fehér gyolcs köpenyeg)), cseremisz sabir, éobir id. (Zolotn.), sovur, sqvur, sávar «női vászon felöltöny» (Reg. Cast.), zürj. votj. sabur «fehér vászon felöltő, kaftán», szibériai orosz maőyp'b «férfiköpeny)) | sövös őoraTHpt (hős)-féle bálvány; v. ö. magyar hős \ tiighet, tügöt «tegez» = EO. tul, KV. táut; föltűnő, hogy az osztják -ban is g felel meg a magyar #-nek, mi e rokon nyelveknek egymásra való szókincsbeli hatásának költi gyanúját | tughe (V. FO.) «tűz» = S. K. tughet; amott tehát hiányzik a talán csak képző szerepű végzet (v. ö. tavgi-szamojéd tuj «tűz», jeniszei-sz. tü, tu, jurák tu, tunguz togo, mandsu tuva, tua id.). Hasonló eset: nova «kor» = EO. nubét nupét = EV. nat. A aut BOJIOKI. (valamely földnyelvet átvágó folyóág-közi út, melyen keresztül a csolnakot szárazon húzzák); CTapnua (kiszáradt folyómeder). — EV. awét földnyelv, folyókerülővel környékezett keskeny földterület; EO. avét «gegend, bezirk» A. — L. qr/ét. aut ép (K) napyci> (vitorla). anker «KeTapoKi>, olyan mint az oceTpi.)* (azaz: tokhal). — V. ö. EV. van kér ceMra (egy halfaj). ankét: a. sighet (I.) «nem., levágott fatörzs» | enkél öCTOJiőt, a ház előtt álló oszlopo. — EO. ánkél, I. ankét, S. ánkel «baumstamm» A. C. — EV. áykwél id.