Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

12 MUNKÁCSI BERNÁT. is s csak ezen hangfejlődési menettel (vagyis s > t, l, j változásokon át) jutott ahhoz, hogy eredeti mássalhangzós szókezdője végkép eltűnt. Ilyen módon megfejthető volna a magyar nyár «aestas» szó is, melynek a tél, tavasz és ősz után ítélve szintén a rokon nyelvek körében kereshetjük mását. Alkalmas megfelelőjéül kínálkozik ugyanis a Pápaitól följegyzett slongér, longér ebben: slongér-urengi «nyári varjú», mely a S. loy, I. top (ÉV. tüw), ÉO. lup «nyár» szóhoz viszonyítva olyan képzésnek látszik, mint EV. iür «tó» a TV. tö, ÉO. tü (tüv-J, I. teu «tó» és ÉV. sür, KV. sür «bélgiliszta» a KV. sg,u «szú» és magy. szú szavakhoz képest (v. ö. a szóközépi hangmegfelelésre nézve : magy. nyál: ÉO. nőnél id. (Volog.) | magy. fal: EO. püpél, punéi aseite», /ot-p. «wand»; s a fölvett szókezdő j-n változást illetőleg: magy. jargal ós nyargal, továbbá magy. nyuvad- és finn juuttu-, juupu- id.; 1. MUSz.). Ugyanilyen hangmegfeleléssel érthető a magy. szalu («váluzó, hornyoló görbe fejszew Tsz.) ós gyalu viszonya, melyeknek5 megfelelője: DO.

sögot «ein hobel, mit dem man boote aushöhlt» (C. v. ö. még: ÉO. sus «herbst» =EV. takwés | ÉO. söres «spanne» ÉV. t$rés\ÉO. sos- «trocknen» = ÉV. tqs-). Érdekes P. jegyzéseiben a /, v, mint az eddig csupán -p alakban ismert névszóképző változata, pl. juf«evező» = ÉO. lup, S. lup, ÉV. tüp (v.ö.tq:w- «evezni») | jiyglef'= jinkep «eine stelle, wo man verborgene schátze vermutet». C. | voltof (K.) «gyalú» = ÉO. voltép J vénev «csáklya» = ÉO. vunép, DO. venep, KV. voqnép id. Egészen is elenyészik, pl. kalu «háló» S. = kqlép, ÉV. yulp \ "amtu « bölcsői) = S. ántép, ÉO. öntép. — Alaktani tekintetben igen feltűnő az ind. praes. 3. személyének sajátságos alakítása, melyet egyéb forrásokban nem találok: me toloylom beszélek: tolo%vql beszél, toloyvélt beszélnek, nöröytuvél ŐiuKaeTt (fut), ningintövél HceHHTca (nősül), ül-vüyélval leszáll (lováról), volvél lesz, volvélt lesznek, vüceghlivel ég, mövel ad, pari vérvélt lakodalmat csinálnak, köt panvélt kezet tesznek rá, vélvelt verekesznek. Az itt mutatkozó -vél, -vélt végzet -pél-, pélt (-pölt) alakban is mutatkozik: S. röghimpél őpocHTi. (dob; v. ö. röghimsém dobtam), KO. lalempölt lopnak (v. ö. lalamsém loptam). Valószínű, hogy ez a -v, -p hangelem a part. praes. -p képző és a hozzácsatlakozó -l a 3. szem. ragja. Nem egy pontban tartalmaznak útbaigazítást, illetőleg helye-