Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Zolnai Gyula: XV. századbeli glosszák az Egyetemi Könyvtárban 49

XVI. SZÁZADI MAGYAR GLOSSZÁK. 51 [Uo. L.] coerceri — cohiberi, vei thyltassegh — tiltassák.1

) [53. 8.] ymteth — imtétt: admonitus. [54b. S.] kynek hatalmath yllethi — kinek hatalmát illeti: ad cuius dispensacionem pertinet. [Uo. S.] akarathya zerenth való — akaratja szérént való: arbitrium. [Uo. L.] yobwlado vei yobwlando — jobbulandó. [Uo. L.] bozzoallas ala vettessek — bosszóállás alá vettessék.2

) [Uo. S.] fegeim ala wettessek, vei adatassek neky — fégyelm alá vettessék, adattassák neki3

): debet emendatoriam subire vindictam. [55b. S.] hogh ne tv deglethw bivnewel — bogy né ő déglető4

) bűnével. ne contagione pestifera plurimos perdat. Ennyi mindössze a magyar bejegyzés a kéziratban. Hogy Szent Ágoston reguláiban, melyeket a könyv fejteget, a Birk-Codex latin eredetijére ismerhettünk, néhány szabálynak egybevetése igazolni fogja. A különbség csupán annyi, hogy a Birk-Codexben a szabályok nőkre vannak alkalmazva. Mutatványunkat azon regulák közül veszszük, melyeket fönt idézett munkánkban közöltünk, azért a nyomtatás könnyítése végett a magyar szöveget mindjárt a régi kiejtésre átírva adjuk. [70. lev. Az V. fej. 4. szabálya.] Nec Neque eant ad balnéas. Se férdőbe eant ad balnea, siue quocunque né ménjenek, sem egyéb herre háire necesse fuerit minus quam duo romnál kevésben. Nec illa. Az és, vei trés, et ille qui habét aliquo kinek nyavalyája5

) volna valahová eundi necessitatem, cum quibus menni, né azokval ménjén, kikvelő prepositus iusserit ire debet. akarna, de kikvel fejédelmasszony mondandja, tartozzék menni. [70b., 5. szab.] Egrotancium cura, Aegrotantium cura. Kórokval való siue post egritudinem reficien- bánás,6

);akár kórságnak utánna éldorum, siue aliqua imbecillitate, tetendőknek, akár még hideglelés eciam sine febribus laborancium, nélkül valami erőtelenségbe nyavni alicui debet iniungi, vt ipse valygóknak, valakinek hagyassék, de cellario petat quod cuique opus hogy Ő kérje az pinczéből, kinek esse prospexerit. mire szükségét látandja. x) Érdekes, hogy a

tiltattassék alak változataként utólag a tütasse'k-ot is oda jegyzi az író. 2) Nyilván a következő latin kifejezésnek egy másik értelmezése. 3)

Értsd: fégyelm adattassák neki. *) Am. döglető, megmételyező. (Vö. NySzót.) 5)

A latin eredeti alapján mindjárt meg is kell változtatnunk a hely magyarázatát, a melyet könyvünkben adtunk. A. nyavalya itt világosan ,szükséget' jelent s nem betegséget, a mint az eredeti ismerete nélkül mindenki értette volna. 6)

Az eredeti ismerete nélkül e helyet is máskép értettem idézett munkámban. 4*