Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)
Értekezések - Szilasi Móricz: Vogul szójegyzék - A–I. 19
32 SZILASI MÓRICZ. etyélawé simém éhes vagyok | ich bin hungrig 1.11. — v. ö. simdnl étyelawét, majtánl Uyéldwét 11.257. et'imi beesteledik | es wird abend 1.3. III. 114. — jol eümtawást (pass.) rájuk esteledett I sie wurden vom abend überrascht 11.91. X, kh, j, gh. khaéwlant-: ait ut'né lép-lhaétvlantus (pass. prset.) a mezőt a víz elöntötte | die wiese wurde vom wasser überschwemmt T. 312. yaryseV 11.66. ydytalén 11.327. — 1. yany. khayti bágtat KL. 34. khayért-: pasém nouné khayértaum (pass.) a füsttől ég a torkom vom rauch brennt mir der hals KL. 22. yayijali kiáltást dörög | laut schreien 11.29. khaymil hágcsó, hegyorom | leiter, bergspitze KL. 34. — v. ö. khayti. kaikhaté találkozik | es trifft sich T. 315. khairén drága j theuer AL. 414. khaitél módjára, -ként, -keppen | nach art u. weise, so wie T. 321. am-khaitlam éppúgy, mint én |ganz so, wie ich AL. 61. — v. ö. yajtél, khqjtél. khaiti 1. yajti. khajar hamis (adi.) khajarél hamisan (adv.) j falsch T. 320. khajé kiköt | landen T. 159. khajérli hamiskodik | falsch handeln P. 28. — khajérmati ravaszkodik | schlau sein AL. 65. yajta követ | boté 1.107. III.527. y.-yum leánykérő követ | brautwerber 11.95. yajti fut | laufen 1.17. — yajtili (fr.) 11.194. yajtilali (fr.) III.365. yajtiti (fr.) 1.4. 137. yajtéli kérőbe megy | freien 11.284. — in yajtelasét a leánykérést tárgyalták | sie besprachen die brautbewerbung 11.95. yajtlitápi oda fut | hinlaufen 11.125. yajtemli futamodik | plötzlich laufen KL. 24. lecsúszik | abrutschen 11.83. — khaiti futkos P. III.523. khaitenti id. KL. III.489. khajtúté id. T. 326. K. khaiti, khaitenti, khqititi id. K. 11.228. 232. 238. — khaiti KL. IIL4856 . khqitsi száguld | rennen K. 397. yajtpá híd | brücke (tik. futó) 364. yal B., khal L. khal K. T. köz | zwischenraum. — kit yal pattuwés megbolondult | verrückt werden 340. — Rag. yalné közt; khalné közben | zwischen KL; khqlné, közbe, középre | dazwischen, in die mitte T. — yalté közt | zwischen; ié-, td- khalt eközben, aközben; khalté közben KL.; khq,lt közép útján j in der mitte des weges K. 1.172. sam-khalt szemben | vor den augen — s.-kh. latién mondd szemembe | sag mir es ins gesicht K. 377. tákw khq,+
