Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

440 SZILASI MÓBIC7. creo, profero. Eg ZŐ1S tü nevekődek es ez zólőt t e r 5 m t e GuaryC. 17. vö. EMK. II. 128. 200 s Szilády jegjzetét uo. 40. Lehr is említ (Toldi 346) ilyen példákat, mint: leezkéz-tet, juház-tat, koczkáz-tat, váHoz-tat, kettó'z-tet, alkalmaz-tat, akadá­lyoz-tat, öltöz-tet, hátrál-tat stb. A képzős s képzőtlen alak egyfor­mán «transitive használtatik)). Némelyiknek azonban képzőtelen alakja intraneitive is használtatik, persze ikes alakban: juhádzik, változik, kettőzik (a szeme) öltözik, s mint már fejtegettük, ez okozhatta az átható (műveltető) képző pleonasztikus alkal­mazását. 9. §. Befejezés. Kimutattuk tehát az eddigiekben, hogy majdnem min­den esetben hibás föltevés volt a -t képzőt s összetételeit ter­mészetes rokonságától, t. i. a müveitető képzőtől elválasztani. Mint láttuk, rendkívüli sok példában, sőt egész képzőbokrokon sikerült alapos s beható jelentéstani kutatás által megállapítani ezen kép­zők műveltető jelentését is, minek folytán elesett az egyetlen ok, hogy az egyhangzású képző ketté osztassék, csupán azért, mert általánosan ismeretes műveltető jelentését nem tudtuk azonnal megérteni. Ez alapos methodikai hiba. Ugyanis nem lehet álta­lában állítani, hogy az egyhangzású s egyenlő alkalmazású képző­nek (vagy ragnak) ugyanaz mindig a jelentésbeli értelme is. De óvakodni kell a gyors elválasztásától is; azaz negatív okok erre nem elégségesek. Positiv bizonyságok kellenek hozzá; azaz vagy hangtanilag ki kell mutatni az ilyenek különböző származását; vagy pedig be kell bizonyítani, hogy ezen s ezen esetekben más a jelentésük, de meg azt is, hogy a kétféle jelentés közt nincs s nem lehet átmenet avagy bárminő összefüggés. Már pedig ezek egyikét sem lehet kimutatni a -t képzőre. Hangtanilag teljesen egy, jelentése általában, most már mondhat­juk azt is, hogy bizonyosan majdnem mindig műveltető. Ha tehát némely esetben nem értjük még vagy nem értettük meg: azért már külön származást s külön hivatást kell vagy szabad neki tulaj­donítanunk ? Pedig még most is van egy kis maradék, melyet még nem magyaráztunk meg, ill. nem fejtettük meg műveltető képzőjüket. Elsorolom őket betűrendben, s a hol lehet, megpróbálom még némelyikét megmagyarázni. Ezek: arat | bocsát. Szinnyei Nyr. VIII. 51. kv. elfogadná, hogy művel­tető képzős, csakhogy visszatartja ettől bocsán, melyet szintén áthatónak gondol. így aztán a műveltető képzőnek nem jutna szerepe. Csakhogy a NySz-ban bocsánik, megbocsán, tisztán s mindig átnemható ill. belszen­vedö jelentésű, a. m. dimittor, vergeben werden. így már kijut a művel­tető -í-nek a maga szerepe vö. még bocsit, bucsit TSz. s elbocsdszt :

Next

/
Oldalképek
Tartalom