Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ES MOZZANATOS IGEKEPZÉS. 441 mitto Fél:Tan. 252; mind a kettő olyan alak, mely kétségtelenül műveltető. | ért, felejt, fenyít, fest, fizet | förto, fört-öng, förtelem, (de váljon nem áttétel van itt, e h. fetreng 1) \ hány-t-orgat, int, irt, it-él, kisért (tudvalévő, hogy comitor, begleiten jelentéssel is pl. Nyr. XIII. 96. NySz.), köt (? NyK. XY. 169. 465.), lát, nevet, rejt (de vö. bereked>berekéjt, melyek rokonai) j siet; műveltető képzőjével bízvást a mozgást jelentő igékhez sorozhatnók, de nevezetes, hogy a régiségben átható jelentésben is használtatik pl. Sieti kötözni kapált szőlőjét Cis. C. 2. Útját mentől jobban lehet, siesse Mon. Okm. XIV. 137. stb. Azonkívül siettetni értelemben előfordul a népnyelvben sieszt Nyr. II. 276. | sejt; de vö. sejdít, sajdít, sajgat, melyek világosan műveltető képzősek | sújt, ennek is megvan a párja svjdít, NySz. sudít Kriza; de még az átnemható párja is sujlik: nehezedik (Kriza). | szeret, szít (Simonyi Nyr. VII. 1.), tánt-orog, tart, tát, \ türtőztet. Ennek a szónak már egy kis története is van. Budenz UgAL 225. a tűrí-ben mozzanatos képzőt lát; Simonyi (Komb. szóalk. 24. Nyr. XX. 544) vegyüléknek tartja, ebből tűrteti magát + tartóztatja magát. Végül Szarvas Nyr. XX. 456. azt állítja, hogy csak olyan képzés, minő vál-ik; vál-t: vál-tozik: vál-toztat. Bizonyosan Szarvasnak van igaza, a mint bizonyítja a következő példa: Gyakorta az ev ymadsagy kevzevt ordeht vala, sem ev magát meg nem tevrthetety vala (neque potest (v. potuit?) se coércere), hanem hog az syronak zaua nyiluan mezzé hallatneek'. DomC. 19. Világos, hogy tűrt az alapszó s a ható képzővel van itt ellátva, tehát, hogy hibásan áll a NySz.-ban tűrtet czimszó alatt. A mi czélunknak külömben megfelelne tűrtet is, merfc ebből is tűrt volna feltételezhető ; annyi meg bizonyos, hogy a tűr igéből egy causativum képeztetik, mely jelentésre is egyezik a türtőztet alakkal. Szóval a -t bizonyosan a műveltető képző. Megjegyzendő még türközik: se abstinere Forró Curt. 249, mely olyan volna, mint 'mérkőzik stb ; aztán türköztet: coércere. Ez-után türköztesd meg magadat és ne bocsad olyan szabadon a nyelvedet (Illy: SzElet I. 97 s a népnyelvben Nyr. I. 327.) Ez pedig régibb adat, mint a türtőztet s a szintén nagyon régi (1619. év) tiirkÖzik egész rendes származéka; — úgy hogy ezeket lehetne az eredeti alakoknak gondolni, a melyekből tartóztat stb. mintájára vált volna a mostani türtőztet, Ez a feltevés persze nagyon valószínűvé válik, mihelyt a már Szarvastól idézett (DöbrC. 326.) tűrt alak csakugyan gyanús volna, a mint Simonyi gondolja, és továbbá én is rosszul olvasnám a DomC. előbb idézett mondatát. De föltéve, hogy helyesek is ezen alakok, még akkor is lehetséges fönti magyarázatom. Bizonyosra nem tudom most eldönteni. Még egyéb állítólagosán mozzanatos igék: utál s vezet. Végül még momentán -t képzőt tételez föl Budenz a következő képzésekben : ajtót oltalom, méltó, sajtó, tit-ok, söt-ét, feteké e h. fekete. Ezekről most nem tudok ítéletet mondani; de bizonyosan műveltető ige származékai tétemény, szó'temény, vö. tétel, ital. Némelyik analogikus képzés is lehet sütemény, gyűjtemény s hasonlók mintájára. Vagy mért sejtenénk momentán -í képzőt a mérték, érték szókban, mikor megvan hagyaték, nyomaték, sőt pocsaték (pocsolya) ' • . .