Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKEPZÉS. 421 ÉrdyC. 50. tekerület stb. példa, tekerülés Com: Jan. 166. A NySz.ban közölt példák egy részében meg a kerít synonymája gyanánt használtatik s lehet, hogy ez is hozzájárult ezen ritka alakja fejlesztéséhez : A mely palástot Pázmánnak szabtál, tekericzid az niakad körűi Bal: Cslsk. 112. Hogyha az fát által tekerítik az amiantussal Kecsk: ÖtvM. 283. A következőben meg a rímes együtthangzás is hozzájárulhatott használatához; Kynek orrát eczer kaar tekeryty, azt az hazudozó maczor halóra nehezen keryty Pesti: Fab. 76b. De ellentéte a tekereg igének is, ebben: A féreg is megtekeríti magát, mikor ráhágnak Kisv. Adag 183. v. ö. Tekereg mint az által ütött féreg az nyásban. MA. Scult. 366b. Ne tekeregj már mint kigyó a gyepűn Matkó: BCsák. 143b. | toldü fölösleges ít képzővel az átható told-bö\; csak Gyöngy. D: MV. 63. míg tóidul, tódul már a codexekben is előfordul s egyebütt is bőségesen, sőt tolul is néhány példában. Ma már tódít sokkal általánosabb; bizonyságul, mint hódítnak az ilyen ujabb hajtások. Hozzájárulhatott még ez a sor : tolong: tóidul: toldü ; mint: inog: indul: indít. Megemlíthetjük mindjárt fájdít, fájdul, fajul most általánosan használt szavakat, melyek mind hiányzanak a NySz.-ban, tehát bizonyosan ujabb alkotások. Meggyőzőbb bizonyságot ezen magyarázat mellett nem lehetne keresve se találni, mint a következő példákat: csitít: csitul Zolnai Nyr. XXII. 225., a mennyiben a régi nyelvben csitol van átható jelentésben: compesco, beschwichtigen; tehát a benható elcsitul mint a csitít kiegészítője ujabb képződés | ájul a MUgSzt. szerint al ol tőből származik s nem reflexív, hanem valamilyen mozzanatos képzős, minthogy a képző nélkül is átnemható. Mégis megvan mellette ájít, elájít a régi s a népnyelvben v. ö. Nyr. XVII. 131; világos, hogy per analógiám s csak az ellentét miatt | hámul szintén olyan, melynek fölösleges az ul képzője, mert maga hám- votj. pajm- sich wundern MUgSzt; mindamellett felöltötte az ul-t (talán *bámol helyett); de ez nem elég, hanem megalakult mellé a transitivum bámít stupefacio is Pázm. Kai. 612. TSz. | meghiúl, elhiúl evacuor ÉrdyC. 37. 97. bizonyosan a hiu származéka / képzővel s mindamellett megvan az átható meghivít Tel. Evang. I. 333. Pécsi: Ágost 5. mintha bizony-z<Z képzős ige volna a megfelelője. Föltehető végül, hogy vonul, mely még nincs meg a NySz.-ban, de viszont ma napság általánosan használatos, szintén csak ellentétből alakult a vonít mellett, mely már Pestinél előfordul. Mondtuk, hogy a nyelvben állandó associato létezik az -ít s -ul mint ellentétes képzők között. Ez azonban csak az egyik iránya ezen képzetsorozatnak; a másik fele azon ellentétből áll általában, mely egyfelől a képzett átnemhatós másfelől a műveltető képzős átható i g é k közt létezik. A -t, -ít, -szt /»