Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

422 SZILASI MÓRICZ. azon műveltető képzők, a melyek átható igéket alkotnak s mindegyiknek megvan a maga megfelelő átnemható képzője, mint: -l, -ul,-d, de már számos esetet tapasztaltunk, hogy nem mindig respektálják egymás területét s hogy át-átcsapnak bizony egymásnak a határain. Ezeket analogikus képzéseknek neveztük, s láttuk fentebb például, hogy a -(j)t : -szt, továbbá az -ít egy s ugyanazon igetőn mint váltakoznak egymással. Eégibb példáinkat még megtoldhatjuk a következőkkel: nyugoszt Nyr. XXI. 419. veszcszt (veszt) durraszt Nyr. XI. 307. lobbászt rezzeszt EhrC. 32. (sokkal ujabb rezzent). Simonyi is idéz ilyen igéket Nyr. X. 147: omlaszt, ömleszt, bomlaszt fejleszt: ont, ön.', bont, fejt mellett omlik stb.-ből, valamint botlaszt, torlaszt v. ö. telik : tölt: teleszt EMK. II. 20. Egyéb példák (megfelelő d végű átnemható nélkül): választ, de vö. válad ACsere | jöllézeszt incito, lehft hogy lázad párja | dóíeszt Nyr. XXII. 269. vö. omlaszt | ereszt vö. éred: érik, érlel Nyr. XV. 517. | csillaszí: csillapít Nyr. XIII. 236 (vö. csiplagít Nyr. XVII. 476.) Nincs más műveltető ül. átható alakjuk : halaszt: azt mondja valakiről, hogy meghalt Nyr. XV, 46. XXII. 273. horvaszt: aushauen Illy: Préd. I. 352. (vö. horpad: horpaszt) nyivaszt: untat Nyr. XVI. 526. perjeszt, pörnyeszt: alágyujt TSz. kohvaszt: forró vizzel leönt TSz. Továbbá a mostani mulaszt a régi nyelvben tudvalevő még mulat EhrC. 21. Pázni, mulatság RMk. 34. s ne mulaszszuk el megemlíteni, hogy minő érdekes jelentésbeli differencziára lön alkalmassá a két egyhajtásu mulat: mulaszt ige (vö. kimulasztot ta: meggyilkolta Nyr. XIX. 330.) Az igaz származású mulat törvénytelen öccsének kénytelen-kelletlen átengedte öröksége jókora részét vö. fogyat Pázm. Préd. 24. (Sím. Komb. ezóalk. 27. 1.) Tudjuk, hogy vannak olyanok is, melyek nem változtatták teljesen csak megtódították régi képzőjöket, (ilyen mulaszt is), mint: szakiszt, rémiszt, röpiszt, hányasztatik Nyr. III. 4. mutaszt, sieszt Nyr. XI. 308. helyheszt (helyhet) vö. vérheszt, vértheszt; juttaszt, izgaszt, hullaszt. Simonyi Nyr. X. 147. példái közül ide valók: ugraszt, futászt, rugaszt, uszaszt. Ámde az itt s régebben elsorolt példák csekély kivétellel mind megtartották az illetéktelen mellett törvényesen őket megillető képzőiket is. Azonban igazi forradalmi színezetű emezek formája, a melyek átható képzője épen nem illik átnemható képzőjükhez, azt pedig, a mely illenek hozzá, egyátalán nem is alkalmazzák. a) Legtöbb ilyen denominális ige van, melynek átnemhajtója -odik, -kodik, -szik, áthatója -ít képzős, míg az -ul képző teljesen hiányzik: Ilyenek: