Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZÉS. 419 ázlal: dzt, áztat j bdnol: bánt | birlal: birtatik NádC. 324. | bizlal: biztat | borzol: borzaszt (MTSz.) | csőrtől arma concutio; de csörtet még nincs a NySz-ban | döglel: döglet \ égesztel, szorongat, szóval zaklat: églel TSz. 1 eml ;emleit emle TihC. 56.: emlet (imlet), emléltet, emtet v. ö. szoplat •. szoptat UgAl. 249. | érlel: éresztel Nyr. I. 232 ereszt Nyr. XXI. 419 | fájlal, fajdal: fájtat Pázm. eltérő jelentéssel: fájást okoz NyE. XV. 334. Nyr. XXI. 419 | farol: fartol \ fagylal: fagylat \ fázlal: fázítóMk. | forral: forraszt; lehet, hogy forraszt a régibb/orracZ mellett, valószínűbb, hogy a két ige függetlenül képzó'dött egymástól. Erre utal, hogy a forr maga is előfordul átható jelentésben: A must felforja a rútságot Pázm: Préd. 227 ; forral egyebek mintájára alakulhat, hogy megkülömböztessék az átható a benhatótól (vö. kész: készlel és ugyancsak a külömbség kedvéért jorrít Nyr. XI. 381.) | hidal: kidlat | hirel, hirlel: hirleszt; hirhet: iiirheszt, hirdet \ késlel: késlet: késiét | kémlel: kémlet NádC. 473 j kész: készlel: készt: késztet \ koplat: koptat UgAl. 249 | ?nuíaZ(kép-mutaló, képmutalás): mutat: mulaszt \ nehezei NádC. 270: neheztel j sántái: sántít. Az ki sántával lakik sántálni tanul MA. hozzája sántála Sztárai RMk. V. 187. bajos eldönteni, melyik a régibb 1. alább j szoklal Nyr. III-3. XI. 154 : szoktat | tisztái: tisztít Ny. I. 383 | vásol: váslal: váslat: vásít | Az adatok az idézett helyeken kívül a NyK.-ből valók, s öszszeállítottam őket tekintet nélkül arra, melyik alak az eredetibb, minthogy így is elég tanulságosak. Mert az bizonyos, hogy a példák legjavában az -l képzős alak változott át •% képzősre, s ha némely példán a fordított eljárás is tapasztalható, mint tisztái, szoklal, sántái, az nekünk csak kapóra jöhet, mert mutatja s bizonyítja, mennyire összekeveredett a két képző használata. Megérthető ebből az is, hogy viszont a -t képzős igék közül némelyek fölös módon az •/ képzővel bővültek. Ilyen volna mutál, továbbá: ejt el, fasztól: Az madarak az fezekben fyaztálnak uala (pullificabant) EbrC. 145. követel a m. követ Nyr. L 280. bekertel: kerít (NySz.) akasztat: akadályoz MTSz. varr Tinódi 267. Pázm. Préd. 393. vö. aklál (Szilády); aggik : megkeményedik, túróvá lesz: aggaszt: aggasztal Nyr. XXII. 432. nem szokásos legalább, hogy az ilyen igék a gyakorító -/ képzőt fölvegyék. Ezek mintájára alakulhatott ebből: nehezei NádC. 270. RMK. II. 270. neheztel, a melylyel különben egyhangzású éresztel, égesztel; v. ö. még a hangzásra; engesztel, híresztel, mérgesztel Nyr. I. 280. nyugosztal, vigasztal stb. Az eddig tárgyalt átalakulások valamelyikét tapasztalhatjuk továbbá a következő példákon: fitel: fitet NySz. TSz. fitít: fitat Nyr. XXI. 420. forschen, durchsuchen (vö. fityölt, fityó't: aufmerken, merken (NySz.); fityít: no fityítsd, mi van a markodban XIII. 383.) | húrol: hurít opprobro vö. Nyr. XXI. 420; de ez nem bizonyos, mivel hurít a NySz. szerint sokkal régibb szó, s húrol csak Orczyból van idézve | magaszt: magasztal: magasztat már a 27*