Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

420 SZILASI MÓRICZ. codex-irodalomban \ függet DöbrentC. 214. függeszt: függesztel (NySz.) | nevel BécsiC. 89. növeszt, felnevesztel a. m. felnevel Nyr. XXI. 419. nyöttet Nyr. XV. 214.; a két utóbbi nincs a NySz.-ban; nevelít csak Gvad: NótTest. 91. Ide sorozom a következő igéket, melyeket hibásan tartanak mozzanatoBoknak: 1) Izelit: izei, kosién VitkC. 48. SándorC. 6. DöbrC. 284. izlel csak Biró : Ünnep. Bb. izelit a XVI. századból. Annyival is inkább, mert jelentésben összekeveredett izesiil, Ízesít würzen rokonaival:Ki a húst meg akarja oltalmazni a férgek ellen, sóval izeliti 111 y: Préd. I. 31. v. ö. izelítés 1) gustus, degustatio, 2) condimentum Illy: Préd. II. 73. Izelit, izelítés mintájára lett: megkóstolít, MA. Tan. 826. kóstolás Scult. 702. 722. E két utóbbit csak MA. használja s ugyancsak a Scult. két helyén 896. 1073. fordul elő izelítés. (1. Sim. MNyelvH. 110). 3) Hasonló: szinel 1) simuló 2) beschönigen ugyanaz mint színesít: szinelít Nyr. IV. 121. Simonyi i. h. 56. 4. Fölös -ít képző az ellentét miatt. A második csoportba azokat vesszük, a melyek a fölös -ít képzőt az ellentét miatt kapták. A nyelvben szétbonthatatlan associatío keletkezett az -ul s ít képzők között. Ha tehát valamely átható ige az -ul képzővel lön átnemhatóvá, ennek megfelelőleg egy -ít képzőset fejlesztett. Számos mozzanatosnak látszó ige leli így magyarázatát, így van keverül az üdo rut fergetegekkel Gyöngy: KI. 133. s keverít Gv&d: FNót. 13. Nyr. XV. 182. | merít: merül általános, s merít jelentése nem is egészen ugyanaz, mint mer haurit. Nevezetes, hogy amazok az egész régi s codex-irodalomban számos példával szerepelnek, míg a mer csak Decsi: Adag. 101. s ott is mér alakban; elmer szintén egyszer Mel: Herb. 141. kimer, merdegel, mérés csak MA. azonkívül mereget, méregéi, merécskél és meringet a merít származékai ; megemlítendő : mereszt Nyr. XV. 214, miből látszik, hogy a mmíigét a nép is műveltető képzésűnek tekinti. | a nyom igének egy egész csapat causativuma: nyomat, nyomot, nyomottat, nyomtat, nyomvaszt s ezeknek megfelelő benható alakja van. E mellett van nyomit, nyomint s nyomul néhány példával. Lehet akár a nyomit régibb nyomint-hól (v. ö. fönt) s akkor a nyomul képződött hozzá ellentétül; vagy emez lehet korábbi s nyomit a későbbi neki megfelelő átható. Ekkor pedig nyomint volna a legkésőbb eredetű. Az ilyen kérdéseket csakis az összes meglévő példák egybevetése után lehetne eldönteni, s akkor se teljes bizonyossággal. Érdekes példák : tekerít. Egy adatunk van csak a NySz.-ban, melyben előfordul tekerül: A viz hoj egyenesen foly, hol kerül, hol tekerűl Páp: KeskUt. 28. de e mellett már 1