Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZÉS. 415 valamint ujjálgat is (Misk: VKert. 8.) vö. kurgyál: egyet kurgyál, ászt is lassan mondja (Ormányság) Nyr. IX. 285. Kurjant vagy kurjant s a hasonlók nem is tekinthetők olyan igéknek, melyek a képző eredeti alakjára nézve mintául szolgálhatnának. Már jelentésük is azt mutatja, hogy újabb, mondhatni a pillanatnyi szükségletnek szolgáló alakok. Kurjant ugyanis a. m. kurját mond vö. Egy nagyot rikkantott kurja! ebeinek (Gwd: FNót. 12.). Analógiának éppen a rikkant szolgálhatott. Hasonlók pl. czupogat: czuppant; hüttyent: hütty hangot ad (vö. füttyent) Nyr. XIII. 526. elhössint: Nyr. V. 222. gagyant Nyr. XXII. 287. gágint Nyr. XIV. 164. vakkant, köhent stb. (L. alább bővebben.) Annyi bizonyos minden esetre, hogy ezen adatokból semmit se lehet következtetni az -ént, -int képző eredetére nézve. (Megjegyzendő, ho«y vülámik a NySz. tanúsága szerint mindig vili amik, kivéve Mel: Jób. 66. így van villamodik, villámodat, villámat stb.; villamás gyakoribb mint villámás; villámlik, villámlás Zrínyi és Faludi korabeli. Szintúgy csillamik, csillamás.) Végre azt hiszem, már eddig is bebizonyult, a miről külömben még bővebben is szó lesz, hogy a mozzanatos -ít képző az -int képzőből alakult, s nem megfordítva. Ezzel megdől Simonyi rövid magyarázata is NyK. XVII. 58., mely szerint az -ít végű mozzanatos igék kapták volna meg «az n hangot az -nt vógü mozz. igék jelentésbeli rokonsága miatt». 2. 8. Mozzanatos -ít képző. A tárgyalt jelenségek tehát önkénytelenül is arra a gondolatra vezetik az embert, hogy a mozzanatos -ít nem is önálló képző s csak mint az -int gyéren előforduló változata létezik, vagyis hogy létezését pusztán csak az analógia hatásának köszönheti. Mielőtt ezen kérdést szemügyre vennők, meg kell jegyeznünk, hogy ezen -ít alak egészen összeesik a műveltető -ít képzővel. De nemcsak alakra, hanem jelentésre is megegyezik vele, a mennyiben mind a kettő átható igét képez. A legfontosabb külömbség köztük, hogy a műveltető képző benható igékhez járul; emez, a mozzanatos -ít meg áthatókhoz, már a mennyire alapszavát ismerjük. S ez nemcsak a legfontosabb, hanem mondhatni az egyetlen külömbség is közöttük, mivel külömben a mozzanatos értelemnek semmi nyomát sem érezteti. Maradna tehát másik oknak, a miért az ilyen igéket mozzanatosaknak mondjuk, az, hogy az -ít képzőnek nem tudunk jelentésbeli szerepet adni. Alább azonban majd több példán megpróbáljuk az ilyen átható igékhez járuló műveltető képző jelentését is megmagyarázni.