Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZÉS 413 tapasztuan auagy illetvén NémGl. 340, MünchC. 168. (tapasztom a fejem, hát nincs ott A Gyúl. I. 466); tapasztal: kezek vagon es nem tapaztalnak AporC. 86. tapasztás: tactus, tapogat, tapongat. Nem is lehet kétséges, hogy a mai tapint csakis régibb *tapont mása. Ilyenformán lett éréi Pázm. Kai. 1. (Kiss NyK. XV.) mása érént később érint. Vö. kohol: köhint; meghökhöl: meghökkent (hökken nincs meg a NySz.-ban). Végre minthogy egymás mellett használták csekély s alig érezhető jelentésbeli eltéréssel fordít: fordínt s hasonlókat, összezavarodott a két képző s az olyan mozzanatos átható igék alakja is, a melyeknek nincs -ít képzős párjuk (minő pl. dobint) szintén váltakozhatik az -int s -Ü végzet között. Ilyen lehet: csavarít: esavarint; huzít: huzint; emelít: emelint; nyomít: nyomint; vanyalít: vanyalint Nyr. II. 224. Néhány kétségtelen példával is meg lehet ezt a zavarodást világítani. Itt van mindjárt a hárint, hárít. Régi s eredeti alakja ennek hárant (kiháran: hárul. Nyr. III. 500.), mely úgy viszonylik a háramlik-hoz, mint ont: omlik; harantanam ÉrdyC. 542. b. A háramlik is: háranlih ÉrdyC. 429. Decsi: Adag. 7. stb. 1. NySz. Ebből a hárant-hő\ (máskép alakult háronít Komj: SzPál 22. 27.) lett utóbb hárént, hárint, mint pattint, végre az előadtuk módon hárít, sőt újabb analógiára hárajt Nyr. XXI. 419. (vö. szakít: szakajt), a mely annyira uralkodóvá lön, hogy az eredeti s rendes képzésű alakot teljesen elnyomta, sőt egy hárul igét is megteremtett. így van: lappag, lappang müveitető képzővel: lappogat, lappangat: lateo, deliteo; kettős müveitető képzővel: lappogtat, lappangtat: celo, abscondo. ugyanilyen értelme van az ellappant igének is JordC. 12. (mellette lappan BécsiC. 263.). Végre a népnyelvben lapít: hallgatni, kushadni TSz. lapétt: hallgat, nem meri mutatni magát (Zala) Nyr. XV. 573., a mely csakis lappant-böl származhatott. Ezt a lapít igét tisztán olyannak vélték, minő tanít; különösen minthogy a lappan elavult s kiveszett annak a tudata, hogy a lappang igéhez tartozó, vagyis mert izoláltatoV. Megalakult tehát párjául a lapul: pest alá lapuló apró posadékok Nyr. II. 224., meglapul, ellapul, lelapul stb. lappad: apad a daganat Nyr. XV. 285. Hörpöl mozzanatos változatai hörpent, hörpint, hörpít, v. ö. hörpítéskedik Zvon:PázmP. 260. szintén a leírt módon keletkeztek. Előfordul még így is: hippent: Ezekre az bort nag kannackal köszönik, kikből czordulatlan czöppenetlen kellien hippenteniek DecsiG: Préd. 24. Ez azért nevezetes alak, mert véleményem szerint megmagyaráz egy másik szót. Ez köppent, koppint (Kriza): poto, bibo, pitisso NySz. Jelentésbeli rokona a koppant, a mely a m *