Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - II. Kombinált -gat képző 287

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 291 Szóval, létezett s létezik egy egységes -gat gyakorító átható képző. Ez részben a -g párja, de alkalmaztatik olyan igéken is, a melyekből nincs -g képzős származék. 6. A -g gyakorító képző rendesen elavult tőszóból, de különben mindig átnemhp.tó igéket alkot (vő. Simonyi kimerítő egybeállítását NyK. XVL 249. s kv. 1.). Alig néhány példánk van, hogy átható ige a tőszó, de ezekből is csupa átnemhatók válnak, mint: csapong, csavarog, dobog (ül. topog), /acsarog, kavalyog, kavarog, lükög (Ugyan lükög a sebem TSz.), lükkög; sich bewegen NySzt., tátog, tekereg, tolong, vetélgő Ar. I. 388., vonag: vonaglik TSz. Kivétel: marczong, marczang, mely átható s a mar származéka (MUgSzt.), de figyelemre méltó, hogy ezen (s marczangat) alakjában teljesen elavult s helyette marczangol járja mai napság. Másik vérleng illetőleg vérlengő: blutdürstig (DöbrentC. 113, 217.); de ez igazibb alakjában is megvan, t. i. vérenglő (KeBzthC. 139. 384. KulcsG. 139.), vö. vérengező, vérengző. Ilyen volna még katag: keresgél Nyr. III. 183. Azonban ez csak így van közölve: Mit kataksz ott? úgy hogy hihetőleg egyszerű hangváltozás a katatsz helyett, s nem is fordul elő így máshol, mint a 2. személyben az sz előtt. Midőn tehát átható igéből kellett gyakorító igét képezni, úgy azonban, hogy azok átható természete megmaradjon, nem használhatták a -g-t, hanem rendelkezésre állt a -gat számos hasonló példa alapján. A -gat ilyen szerepére már kétségtelen adatok a 2. pont alatt felsorolt példáink. Bizvást ide sorolhatjuk tehát az átható igék származékait is. Ilyenek: adogat, aggat, áldogat: wiederholt segnen (MTSz.) dmítgat, ápolgat, ápolgat, \ baggat (boggat): varr. Nyr. XI. 188. vö. aggat-baggat MTSz. bántogat, biztogat, Gyöngy : KJ. 16. (vö. bizgat, bizzeget), bontogat \ csalogat, csipeget, csókolgat, danolgat, ledöjtöget, dúdolgat, duggat (dugogat), | ébresztget \ ébrezget, ébreget, éleszget, ellegetik: eddegél (Nyr. XV. 943.) emelget, ereget, erezget: missito, ereget (vö. érdegól éregél, érdes, érdez, érdekel — mind egyforma jelentéssel), érteget: öfter hören Pázm. Kai. 653; | feddeget, fejteget, felelget, finnyogattia az orrát (Zvon : PázmP. 261. Nyr. III. 413. vö. fintorgat, finnya, finnyás, finnyálkodik, fogdosgat, foldogat,foldozgat, fojtogat, fonogat, födöget, födözget, főzöget, fülelget, \ gődelget: nahrung gewáhren, gyógyítgat, gyújtogat, gyúlasztgat, gyúrogat, gyűjtöget, \ halászgat, hagyogat, hajtogat, hallgat, vö. hallogat: írequenter audio, hányogat, hánytorgat, hinteget, hiteget, hívogat, hódítgat, hordogat, hordozgat, hozogat \ iddogat, illogat ua., ivogat, ijeszget, ijeget, illeget, integet, intézget, irogat, irtogat, izenget, jorgot, \ kanyogat (agyonkanyogatták Nyr. X. 177. Gelejitó'l id. Jancsó), kapcsolgat, keneget, (vö. kenít, MA. PPB.), képesítget, kéreget, keresget, kerítget, (vö. kerget), készülget: se parare MA. készteget GKat., kióltogat, kisértget, koholgat, kóstolgat, költöget, köszönget, költözget | látogat, lépeget: velő, leseget, lopogat lövöget (Nyr. XIV. 146.) [ mártogat, menteget, méreget, meresz-19*