Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)
Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - II. Kombinált -gat képző 287
292 SZILASI MÓKICZ. get, mesélget, metszeget, mosogat, mulatgat, mutogat, | nevezget, nézeget, nyaggat, (eredeti: gyakgat (vö. Mint az éhes farkas a prédát szaggatta, úgy e gy másikat vágta és nyomogatta Kónyi : HKrón. 124.) nyalogat, nyeregét, nyeseget, nyíreget, nyomogat, nyújtogat, \ oldozgat, oltogat, olvasgat, osztogat, ótalmazgat, ölelget, öntöget, öntözget, őrizget, \ palolgat: iteratim vanno (vö. olasz pala: lapát) passogat: összeüti a kezeit TSz. pászogat: ösztönöz a munkára (Nyr. XIV. 524-.) pólálgat, pótolgat, | faggat, (rakogat, rakosgat), rdgogat, rángat: rántogat (mind a kettő codexbeli), rázogat, rebesget: hirleí TSz. regget (rek-get), rejteget, riogat, (rivogat): tadeln, rügen, | sérteget, sípolgat, söpörget, sugogat, sujtogat sütöget, \ szakgat, (szaggat,) szabogat, szedeget, szegezget, szeretget, szidogat, szóldogat, (szólogat, szólongat), szopogat, szürcsölget, (szörtyögel) \ tanítgat, tanulgat, táplálgat, tartogat, taszigat, (toszogat), tekéntget, (tekinget), tilajgat, (Nyr. XIV. 626.) toligat, (Nyr. XV, 520.) töltöget, törölget, törmölget: vágogat TSz. (vö. törmöl: morzsol, eddegél. Kriza.) turkálgat | ütöget, üzöget, \ vájogat, varrogat, vereget, (verdeget), észreveszeget, veszteget, vonagat, | zuzogat. JordC. 456. Lappangó tárgy révén jutottak ezen átható képzőhöz a következő mozgást jelentő igék: evezget, járogat, meneget, repesget (ErdyC. 244.), rep'álget, sétálgat, üget. Ezekről később bővebben lesz szó s ugyanott meg vannak magyarázva az ilyen szólást jelentő igék is, mint: huhugat, kurjogát stb. Atnemhatók: halogat (csak: Szathm. Cent. 270.): nach einander sterben; szelidülget: zahm werden Megy. 6. Jaj. II. 44. alugatik MTSz., hajolgat (Nyr. XXI. 46.), f'ördögét (Nyr. XX. 46.), meneget (Nyr. XVIIÍ. Í44.). Másik gyakoritó átható képző, a melynek egyik alkotó része szintén az átnemható -g, a -gál képző s összetétele: -dogál. De sajátságos, hogy mennyire eíavult, ül. mint kiszorította a -gat. Ilyenek: adogál, cselekeddegel MA., eddegel, fejdegél Fal. ME. 407., feddegél C. MA., feleldegél, fenyegetdegel MA. hajgál (vö. hajigál, hagyigal Münch C. 41 ; hajítgat nincs NySz.-ban), hajdogál, hasígál PPBL, (újjabb mint hasogat), hordogál, hordozgál, idoggdl (még most is használatos), intdegel PPB., irdogal, kérdegel Corp. Gramm. 238. keresdegél Born : Préd. 427. (vö. keresgél), kezdegel MA. PPB. Nyr. VI. 324. kiáltdogál, követdegel: sector, küldögel, (küldöget nincs NySz.-ban), legeidegei (a pásztor a legelő mezőn a nyáját legeldegeli, éteti Com: Vest. 47.), méregéi, meringél, mérengel, mulatdogál: se distrahere Virg. C. 78., nézgél Fal. nézdegél, nézegel, neveidegéi, nyomozdogál, nyúzdogál (nyúzdal), ótalmazdogál, panaszoldogál, parancsoldogdl, (parancsolgat nincs a NySz.-ban), próbdldogdl (próbálgat nincs a NySz.-ban) rágdogál, rázdogál, sugdogál, (vö. sugdal) segiddegél, sotuldogál: exprimo, szegdegel Fal. vö. szegdel Bécsi Jord. Erdy, Ere. Veszpr. C. stb. szidalmazdogál, szoktatdogál, szoldogál, szüldögél, tagaddogál, tartdogál, teddegél, tépdegél, töltögél, tuddogál, túrdogál, üvöldögél, üzdögel, vakardogál, változtatdogál, várdogál, vadászdogál, veddegel, viddegel, viseldegel, vonogál, vonigál, vondogal.
