Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - II. Kombinált -gat képző 287

290 SZILASI MÓRICZ. gyorsogat csak SJ. | himesít > himesget \ igazít > igazgat \ közelít >közelget \ puhít > puhogat Gkat: Válts. I. 498. | szaporít stb. (régibb) > szaporgat \ simít > simogat > simongat Grvad: Hist. 158. | száraszt > szárajt > szárogat (csak Bal. Cslsk. 268; szárogatás Born: Préd. 216.) j széíptí > szépeget MA., Gyarm: Fel. 264. Pázm. Kai. 154. stbi. szépenget Gyarm: Fel. 264. b. j szégyenít > szégyenget Ehr. C. 12. | szelídít > szelídget Com. Jan. 76. 199. > szelídítgetMegy: 6. Jaj. II. 42. j színesít > szinogat vö. A mondásokat külső szinesgetésekkel színesíti Com: Jan. 161. és: Ámítani akarsz-é szinogatószóddal Czegl..|MM. 180. | íts^ití > tisztogat (sokkal újabb) | ürít >üresít >üresget, üreget csak Fal. Nincs párjuk, de jelentésük világosan áthatóknak bizonyítja* a következőket (részben főnevek származékai): agyargat Zr. vö. agyáról \ babosgat (bábosgat): demnlceo, colon)vö. babos : tarka TSz. | enyeget: verbergen {vö.finy : prsesidium) | farogat ablenken, abwenden, abtrünnig macben vö. farol, fartol \ hamargat: sollicito | jelenget: significo, ostento Ehr C. 119. MünchC; 44. (a jelen melléknévből, de vö. jelent) | kényesget vö. kényeztet | mesterget: carpovellico, calumnior, pl. E mi munkánkat senki ne mestergesse Helt: Bibi. I. c. 4. vö .Azért senki ászt meg nem mesterkődbeti, meg sem olczárolhattya Dáv: KKer. H. 7. Mesterkedik: machinor, mesterkedés: machinatio | pipesget: orno vö. pipez, pípes : zierlicb, géziért; píp : scbmuck. NádC. 540. | sullyogat: pondero Helt: Mes. 348. (másféle: suttog, sullyog r langsam einhergehen). Simonyinál i. h. nevezetesebb: bizongat Nyr.. VI. 193. elöget: elfogja a világosságot Nyr.VI. 194. beárnyékol Nyr .XV.. 143. istenget Nyr. VI. 193. 5. Mindezen igékhez, a melyeket itt a 2. poat alatt elősoroltunk, legyenek azok akár deverbális, akár denominális származékok, a -gat köz vetetlenül s egyszerre járult; nem összetéteL Főként bizonyítják ezt a denominális származékok, mert pl. *erősg, *gyorsog ige nem létezett s föl sem is tehető létezése. Nincs végre semmi ok reá, hogy föltegyük, miként tisztogat *tisztojtgat rövidülése, mint gondolta Simonyi Nyr. VI. 194. A régi nyelvben, mint. példáink mutatják, hiányoznak a föltételezett teljesebb alakok, s eL sem is gondolható, hogy pl. édesget, egyenesget vagy egyenget valahogy *édesítget s hasonlókból rövidültek volna. Szóval, valamint az -ít, a -gat isközvetetlenűl s egyszerre járul a melléknévhez. Továbbá amannak párja is; úgy hogy amaz névszókból' átható, emez meg gyakorító átható igéket képez. Hasonlót kell állítanunk a deverbális igékről is; mert lehetségesnek elgondolható ugyan, de mindamellett nincs semmi okunk reá, hogy *emlegr *szalog igék megvoltára következtessünk, s nincs is reá semmiféle adatunk. Sőt hogy a -gat csakis más müveitető ilL átható képzőnek a gyakorító párja, még az is bizonyítja, hogy némelyik ilyent ige újabb képződés, mint: enyheget, feszeget, gerjeget, hasonlogat^ mrrogat stb.