Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Ismertetések - Szilasi Móricz: A finn irodalmi társaság évkönyve (Suomi III. 6. k.) 237

238 SZILASI MÓfUCZ. vossud, Munkácsi szerint szerencse, áldás. Más istenségek inva : ég vize; sundi-mumi: hajnal-anya; güdiri-mumi: villám­anya ; müéem-mumi: föld-anya. Nevezetes istenség kilt'siú, kil­disin W. szerint összetétel ebből kildis : tereintő és in: ég; Munkácsi egybeveti a vogul Kaltés-ékwd istennővel. Összetételei d'ü-kilUin ~ gabona-termő ég; m ü-k.: fóld-teremtő ég, végre mü-kUUin-mumai (Műnk. mu-kildisin-mumi) : föld-teremtő-ég-anya. Ezek a föistenségek, de mellettük a votják ember egész kör­nyezete telve van szellemekkel, istenségekkel. Külön istenei, ill. szellemei vannak lakásának, minők a római Lares ós Penates, ilyen pl. a korka-murt: szoba-ember; az istállónak gid'-murt : istálló-ember, gid'-kuzo: istálló-gazda; a fürdőnek. Továbbá az erdőnek pales-murt: fél-ember, mdes-nüna : erdő-bátya stb. Sok­szor összekerülnek az emberrel, s hol megsegítik, hol bántalmaz­zák. Némely vidéken félszeműeknek gondolják őket. Még kártyázni is szoktak egymás között. Számtalan mennyiségben képzelik a kun: fejedelem nevezetű szellemeket, mivel minden állat-, fa- s kő-fajtának megvan a maga külön kiin-ja, a melyek vagy színre vagy alakra különböznek egymástól. Persze, hogy a víznek is vannak szellemei, a vu-murt : víz-ember, vu-kuzo : víz-gazda, a melyek minden folyóban, tóban s patakban tömegesen laknak, és egyre szaporodnak a vízbe fúltak seregéből, a kiket ők szolgáiknak tartanak. Ezek az istenek W. szerint általánosak az egész votják nép között, de kívülök még sok számos gonosz szellemet ismernek, helyenként váltakozva, a melyeket nagyrészt a tatároktól kaptak. Vannak azonban eredetiek, ilyenek az egyes betegségek gonosz szellemei. A második fejezet az áldozatokról szól. Az áldozatok még most is általánosak. Az áldozatok között először megemlítendők a nemzetségi áldozatok, melyet több falu ugyanazon egy szárma­zású lakossága tart évenként vagy néha nagyobb időközökben. Ilyen a demen-vös, a melyet évenként júniusban szokott három falu népe megtartani Bussurman Mo&ga faluban, a Jelabuga, kerületben. Ugyanitt minden harmadik esztendőben tizenegy falu áldoz, s ez a legnagyobb ilynemű áldozat. Méncsikót, fekete ökröt, riska borjut s egy pár fehér ludat áldoznak. A gonosz szellem neve lud. A szó erdőt, mezőt jelent, tehát voltaképen a lud-bfm laka szellemeknek szól az áldozat. Erdő sűrűjében, domb-tetőn tartják meg az áldozatokat. Az áldozati állatoknak (ürü s egy pár lúd) a vérét, szívét, körmeit tűzbe vetik, a többit megeszi az áldozó pap,. lud-uiüs, segédeivel. Leggyakoriabbak házi (kuala) áldozatok, melyéket a vorsud számára szentelnek. A vorsud házvédő szel­lem,! tulajdonkép egy kis faládika, kosár vagy kéregdoboz, a melyben pénzdarabok, néhol méz s alatta friss fenyőlomb van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom