Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Ismertetések - Skandináv szók a lappban. (Quigstad: Nordische Lehnwörter in Lappischen) 202

202 SZILA.SI MÓRICZ. továbbá kaptat a hegyre (NSzt. Hegyre meredekre sürgeti a vonó marhát. Tehát nem átnemható ?) v. ö. viam carpere innen kaptató locus acelivis vö. hágó. (Uszoda h. tü

hát igen helyesen volna úsztató MAI.) Vele szemben kapat, megkapat: keveset etet (Nyr. XIV. 95. Arany TSz. III. 12.). Másik jelentése kezéliez kapatja, szoktatja : Mint a juhászbojtár, a mikor kapatja. A komondor kölyköt végig simogatja (Arany Toldi V. 3.), voltaképen tökéletes műveltető mint bizonyítja: En kapattam egykor fegyvert fogni csatán (Arany, TE. IV. vö. Lehr. 154.) Valamint a már meglevő változatok időnként s szakaszonként jöttek létre, viszont az ő mintájukra folyton folyvást, mondhatni napról-napra, néha csak ideiglenes használatra ujak is megteremnek. Ilyenek pl. csaptat, csipet, pattogat, ropogat, lakat (vö. lakaszt Zolnai Nyr. XXII. 320.) haraptál, Löket, stb. Különösen ilyen ideiglenes használatra valónak tartom pl. ezt: mászat. A szótárak sem ezt, sem másztat alakot nem ismerik, de azért előfordul használata, midőn jelentéséhez a mondás, parancsolás járul. Ilyen lehet: lépet, rúgat pl. csillagot rúgatnak vele (Bródy, Emberek 21 ), hágat pl. föíhágatta vala őket a házhéjára (MA. Bibi. I. 194.) stb. Analógia hozzája pl. járatja az újságot. SZILASI MÓRICZ. Skandináv szók a lappban. Egy igen becses, mintegy 370 lapra terjedő kötet jutott kezünkhöz a szerző, Qvigstad J. K. tromsöi tanítóképző igazgató, szívességéből. Könyve a christianiai tudós-társaság kiadásában jelent meg; czíme: Nordische Lehnwörter im Lappischen (Christiania, a czímlap szerint 1893, de a nyomást csak 1894-ben fejezték be). A szerző egy régibb munkájában alaposan tárgyalta a lapp és finn nyelvek egyező szókincsét (Beitráge zur Vergleichung des verwandten Wortvorrathes der lappischen und derjinnischenSprache, Acta soc. scient. Fennicge XII. k.), most pedig mintegy ennek párjául, rendkívül széles alapon, jóformán kimerítően egybeállította a lapp nyelvnek nagyszámú skandináv, különösen norvég elemét. Thomsen szerint, ki oly remekül fejtegette a nyugati-finn nyelvek germán elemeit, egyes lapp kölcsönszók még az óskandinávnál is régibb nyelvalakot mutatnak s megegyeznek a % s köv. századokból való legrégibb rúnaemlékekkel. Qvigstad mindezt csak látszatnak bizonyítja, ámbár a lappok és norvégok érintkezését ő is ősréginek tartja. A lapp nyelvnek skandináv elemeit szerinte csak aVikingkorszakig vihetni vissza (tehát a IX. századig). — A tulaj donképi szótár majdnem 300 lapra terjed. Megelőzi egy összefoglaló bevezetés, mely számot ad a lapp nyelvjárásokról, a rájuk vonatkozó forrásokról, tárgyalja az összes előforduló hangmegfeleléseket, a különféle névszói és igei szóvégeket stb. Nyelvészetünk nagy hálával tartozik Qvigstadnak ezen új, rendkívül becses munkájáért. SIMONYI ZSIGMOND.