Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 201 használatban a. m. leitatja. Lehr: Toldi 208. vö. berugatták Pesti Hirl. XV. 207. sz. | Szoptat (z,a p ta t ÉrsC. 331. b.) szintén: eltérő, de megvan mellette szopat is. Ám maga a tőige is kétkulacsos, mert szopik átnemható jelentésű, míg átható értelemmel iktelenül járatos, pl. Emlewk kyketh zoppa a kyrayl PozsC. 45. Valahányszor a nyelvben bármi okból ugyanazon jelentésre külömböző alakok fejlődnek ki, ezek kapcsán értelemben' különözés is szokott beállani. A müveitető képzőnél sincs különben. Itt: egyébként is már eleve az -at képző kizárólagosan tökéletes müveitetőket, míg a -tat késztetöket ill. áthatókat is, a -t csupán áthatókat képez. Jelentésben* különbség van pl. nyomtat > nyomat; vártat y-várat; vontat > vonat; hánytat > hányat; forgat > faragtat (MUgSzt.) folytat > folyat; fektet > fekti; jártat > járat; csattogtat > csattogat; esepegtei > csepeget; pattogtat > pattogat; ropogtat > ropogat, (potyogtat > potyogat); csipet > csiptet ;> csapat > csaptat stb. között (vö. Szarvas Nyr. XXL .322. Lehr :< Toldi 208.). Hogy pedig ez nem máskép, hanem pusztán az alaki külömbség révén fejlődhetett, arra elég bizonyság, hogy a mini kimutattuk, egynéhánynak a régi nyelvben mind a két alakja egy-, forma jelentésű vala, vagyis egy ideig épen ellenkező értelemben élt mint ma az egyik képző (pl. vontat, vártat, jártat), továbbá hogy némelyik ma a közhasználatból teljesen kiveszett, mint pl. hoztat, irtat, kértet, megszünet; végre hogy hol az egyik, hol a másik változat pl. csaptat, csipet, pattogtat, ropogat, (jól)lakat, húztat Nyr. XXL 323. teljesen hiányzik. ' Más szempont alá tartozik vágtat > vágat stb. Van tudniillik; egy csapat mozgást jelentő igénk müveitető formával, de mindamellett átnemható jelentéssel. Mintának vehető léptet. Összetétel-. ben föl-, elő-léptet (Az együgyűséget utálatos rongyba ni lépteti elő. Fal. NU. 263.) rendesen használatos mint késztető; ellenben itt: Pestenkeresztülléptettem sebesen Gvad. FNót. 32. egyszerűen annyi mint mentem t. i. lovon. Azaz a müveitető képző itt a tárgy lappai>gásából érthető meg (erről bővebben alább). E.helyett t. i. lovát lépteti mondták lován léptet vö. 1 é p t e t fakó lován Arany, (a mely amazzal teljesen egyenlő értékű kifejezés ugyan, de utóbb mégis némi jelentésbeli külömböztetésre szolgálhatott. Lovát lépteti a. m. vezeti, lépésben jártatja). Ebből lett, per ellipsim léptet, (vö. etet, itat, kapat). Ilyen úsztat, szöktet, csök-, tet, hágtat (példák alább) s ilyen vágtat is, ámbár nem alakulhatott' önállóan, hanem csak emezek analógiájára. Talán onnan, mert jó' futó lóról mondani szokták :Jó kivágja a lábát vö. Kivágja a mellét. Analogikus képzések továbbá rúgtat. Kugd ki jól a lábadat — így biztatják, nógatják az embert a sietésre; vö. neki rugaszkodik a. m. neki rugasztja magát, mint pl. kapaszkodik;