Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

200 SZILASI MÓRICZ. Mindamellett lehetséges, hogy ez azért nem követte a többi átnemhatók analógiáját, mivel átható értelmű is lehetett: Es annak wtanna meg yntec ewket hogy vylagot epghneenek ErdyC. 442 b. Az átható igéből származó löket, bőket alakokat nem ismeri se a NySz. se Krszn., se a TSz. sőt a NSzt. sem: helyettük régente lökként, bökkent lehettek használatban vö. csök-, csökön-, csökönt; a helyettük divó lüktet, böktet természetesen analogikus képződmények, mert a NySz.-ban ismeretlenek, és sajátságos jelentésük van, a mi szintén ezt bizonyítja (erről alább). Rág, zúg általában nem fejlesztenek műveltető származékot. (Azért mondhatják az élő beszédben: m e grágatom veled ezt a h u s t; de ilyet akármilyen igéből szokás képezni pl. fölmászatlak majd arra a fára; s világosan ujabb jelentésben' fejlődés). Még könnyebben érthetők a többtagú átnemhatók származékai, mint: bugyogtat, csecsegtet. (De az ilyennelhiában nem csecségtetem magamat RákF. Lev. V. 519.) vö. kecsegtet, köcsögtet: kényeztet Nyr. XIV. 191. kaczagtat, lappagtat (de vö. lappogat, lappangat, sőt lappangtat), levegtet,lobogtat, lotyogtat (lotyog: fluito vö. jártatja a száját), ragyogtat Fal. UE. 366, megropogtat, rotyogtat (rotyogat is idézve van, de példa nélkül) szivárogtat, tévelyegtet, villogtat (vö. villougat) stb. Némelyik csak ujabban cserélte föl képzőjét: csattogat Pesti; Fab. 80. csattogtat Gyöngy D. MV. 22. | a mai csepegtet h. a régi nyelvben (kivéve Nad: Kert 306) csepeget van | mindig csak kecsegét (vö. csecsegtet), kecsegtet ujabb | megvan mind a kettő korgat, korrogat crepat: korogtat gargarizo | csupán: koezogat (koltogat) ma : koezogtat; teljesen hiányzik kopogat, kopogtat | egykorúak retteget ÉrdyC. 373. rettegtet Sztáray RMK. V. 178 ; de amaz általánosabb. Viszont érdekes, hogy megvan a NySz.-ban pattogat: strepit átható jelentésben, de nincs meg a késztető pattogtat: facit resonare cum strepitu (Krszn.). Ellenben megvan ropogtat: rösten, de hiányzik ropogat, a melyet ma vegyest használnak amazzal fragorem edit (Krszn.) jelentéssel. Nincs meg pot'iogtat, potyogat. A p, b, tövűeknél ugyanazt tapasztaljuk, mint a k, g tövüeknél. Áthatok, tehát at képzősek: dobat, csapat, (csaptat nincs NySz.) kapat, (vö. kaptató) köpet (ki köpette véle utolsó nyálát Kónyi: HRom. 127), lopat, lépet, szabat, tépet—(eredeti kettős mássalhangzóval csak dub, tép) || ellenben átnemhatókból: állaptat' Bécsi. Münch. AporC. (állapat Komj. SztPál 423.), koptat, léptet Még áthatok, de többtagúak: hagyap ; csak szenvedőben van meg hagyaptateek WinklC. 118. hagyaptatol GyöngyC. 9. | harap nem fejleszt müveitető származékot («nem használtatik szenvedőben*) mondja a NSzt.). | Szabálytalanul tat képzős csíp;csak csíptet ismeretes (a NySz.-ban csak : csíptető), csipet (ige) ellenben nem található a NySz. MA. Krszn. NSzt. TSz.-ban. Lecsipettea, mai nyelv-