Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)
Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168
KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 199 fujat (Jókai Új Földesár 418. | huztatic NádorC. 194. | túrtat Nád: Lev. 49. túrát Matkó: BCsák. 1. | íwr/eíPázm. | untat Pázm. vö. Ügyeközött leuntatni fiát föltött szándékáról (ArGyv I. 362.1. fent). Érdekes jelentésbeli különözést mutatnak: tojtat: kényeztet (Nyr. XV. 96) | törtet: gázlani TSz. de vö. pipát, kannát t ö rtetNyr. XV. 474. Említsük meg itt ülleni: feiern. Régebb ydleni, üdleni, idleni NySz. Még a perfectumban is: üllötte Káldi Bibi. 383. űllottéc MA. Scult. 12. Szenvedő (ill. müveitető) -üli et-tet vö. Az innepek gyonyorűsegessen illettetnek Com: Vest. 94. Vele szemben ül: sédet > ül-tct, mivel egy mássalhungzós s átnemható. Továbbá: fájtat, a melynek kettős jelentése van : 1) schmerzen verúrsachen, ein leid zufügen, 2) über etwas klagen; hasonló fájlal (1. NySz.). A mai nyelvben még fájdít is járja klagen über etwas jelentésben; a régi nyelvben csak fajdal ismeretes. Azt tapasztaljuk a föntebbi példákon, hogy a két alak közül rendesen győz az egyik s elnyomja a másikat és csak szerencse, ha mind a kettő megmarad. Egyik a kettő közül ép oly könnyen el is veszhetett, sőt lehetséges az is, hogy a szabályos alak soha nem is létezett, hanem azonnal s elejátől fogva az analogikus lépett használatba. így lehet megértem sok pusztán -at végűnek ismeretes származékot egy mássalhangzón végződő tőigéből, a melyek azonban áthatok s egytagúak. Ilyenek: dulat, ölet, nyalat, mulat \ fejet \ méret | fonat, fenét, kenet \ szedet. Azonban ha azt tapasztaljuk, hogy az elavult -at tért hódít a •tat elől, nem lesz mit csodálkoznunk azon sem, sőt egész természetesnek kell találnunk, ha megfordítva az élő -tat szorítja ki igaz birtokából az -at képzőt. Ezt láthatjuk az egytagú k,g tövű igéknél. Eredetileg mindannyian két mássalhangzón végződtek, azonfelül a k nem is tartozik azon mássalhangzók közé, melyhez a t hozzásimuljon, tehát kétszeres okból -at képzőt kellene fölvenniök. Csuk, rak, fog, dug, szeg, hág, vág, súg (bes ugat Tört. T2 1. 228.) rúg ^.(kirúgatta a szemét Krszn., NySz. nincs) mivel áthatok -at, képzősek. A velük egy alakú búk-, (vö. általbukkik Vadr. 401. bukkáz TSz.) lak- (j ó l-l a k t a t Orczy: KöltH. 132. laktat: habitare facio Csúzi: Tromb. 176.) szök- szók- továbbá ok- (Az lövéshez nem okott Lép: PTük. 32.), nyög- (Csak almot hivelyez es szophia beszedet avagy mesét nyogtet Gyarm. Fel. 294.) mivel átnemhatók -tat képzősek. Ezekhez pedig ez csak egységes formájában járulhatott, lehet úgy, hogy kiszorította az -at képzőt, mivel *bukt, *szokt müveitető igéket, nem lévén meg a t simulására az ok s feltétel, fel sem tételezhetünk. Sőt -at volna a természetes s helyes, mint mutatja még éget, noha tőszava átnemható.
