Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - V. A pelimi nyelvjárás 6

A PELIMI VOGUL NYELVJÁRÁS. 19 mq,s -ig, pl. ti mé-poql vq,r-mq,s kit qjjél innen az erdőig (oTdOfla RO atcy) két verszt | vaZr-ju jel-khüti mé'4árm-mq>s az erdei fa a föld színéig (#0 3eMjra) hajlik le. Egyéb nyelvjárásokban névutói szereppel is jelentkező igekötők : tq>r át, keresztül, pl. tqr-peítuy átszúrni (npoKOJiOTL), tq,rpütuy átbökni, pq,rt tqr-pérétésmé a deszkát átfúrtam (npoBepHyjiT>). khqnghé át, keresztül, pl. khqnghé-tustpesém átléptem (nepemarHyji'b) | já-supé khqüghé-vqyikhatsém átvetettem magam (nepeMaxnyacfl) a patakon. Halt szemben, pl. tau játlát Iáit khojekhatsém szemben találkoztam (BCTptTHJicfl) vele. b) Időhatározók. I. Névmási szerkezetek: khun mikor, al-khun valamikor, ati-khuú soha || ti most, ü... ti ím most, pl. tqu ti minés most oda ment (Vog. Népk. III, 521.) j ti ekwán ti nqwélaytsei koktél most ím kézzel egybefogózkodtak (u. 0. 523.) J vuj-answy ti jel ti éöplés a medve ím ezzel megengesztelődött || til ezzel, ezután, pl. ti ménes ; til mqrstán ti joyts ekkor elment; ezután rövid idő múlva ím [ismét] jött (u. 0. 539.) | ös til neilés, vuj-ansuy til ös at téstés erre ismét előtűnt, a medve ismét nem merészkedett (u. o. 523.) || tqnjispoqlt azután, később || tak (éjsz. vog. tajéy) később, pl. tak ös joytelin később ismét jövök (noani OÜHTI. npn^y) || mqnté előbb, minap, múltkor, pl. am mqnté qmiltésém én a minap megmondottam (H BT> nporajiHH pa3T> CKa3ajn>) | án-mqnté nem régen, éppen az imént, pl. an->mq,nte tii öls ^aBine 3p$>ch 6HJIT> || molti tavaly, mákat' khatél (kond. molyat, molkant) tegnap. II. Időt jelentő alapszókkal képzett időhatárzók: ü idő (pl. soqt si ints egy hét telt le, He^iJia npoiujia): ton-sit akkor | lü jelorténát-sit sekhi a ló, ha elfárad (Kor,n,a npncTaHeTi.) liheg | okiu mát-éitél egyszer csak (Vog. Népk. III, 521.)||epem idő: nai kwaln' qirmát pukhtésfé napkölte idején fogózkodtak egybe (u. o. 523.) || ti khq,tél ma (cero^Ha) | khurt khqtél holnapután (iiocjit 3aBTpa) f (il-khq,tél mostantól, e naptól fogva: sol'-pél Khqis jeprin ősén, vq,rnél telem vqr-vq,ntért til khqtél jeprin öli igazad van, Kh., ügyes vagy; de az erdőből termett «erdei vidra» (medve) ettől fogva még ügyesebb (u. o. 521.) \\ji «éj» : jitalén éjjel (HOIBIO) | ji-supne joyU 2*