Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - V. A pelimi nyelvjárás 6

20 MUNKÁCSI BEKNÁT. éjfélre ért az idő (nojiHO<n> CTajiT.) J ji-té khatél (pl.jörni) éjjel-nap­pal (jár) || khwölt reggel (yTpoM'L) | khwqltin holnap (3aBTpa) || jéi est (Belepi.): jéiái (pl. joyts) este (Be^epoMt) || tujai tavasszal, tuji nyáron, táywsi ősszel, téli télen. III. Különös időhatározó szók: an most, ári-kánt (pl. joyts) azonnal, án-ii mindjárt, nem sokára (pl. án-űjoyteim) \ ös ismét, megint; még, pl. ös sunsés, ös loaskats megint nézett, megint leskelődött (Vog. Népk. III, 523.); aé ös at joyts még most nem érkezett meg (eme He npHinejiT>) | inét csak most, pl. inét jünémép vör-jü csak most növő erdei fa; ári inét pilné manér khqtsán ? hát most mi félelmest találtatok ? (Vog. Népk. III, 523.) | jtra-mas (pl. minés) örökre, örökké (BÍ^IHO) | vaskán v. vaské törémne id., pl. am ÍU vaskán ölneim én örökké itt élnék (a-6bi 3,5'fecb £0 BtKy npo5KHJii.); v. ö. középlozvat vaské «teljesen, éppenséggel)) (=or. BOBce). || okw-sás egyszerre (pl. jel-álsám ütöttem agyon őket). Különös időhatározó névutó : vuil, pl. isin törém vuil vunlép kwál régi idő óta álló ház (CT> nscTapn CTOHIH,ÍH &owb) | pés-vuil meyát üt öli régi idők óta él ő itt földjén (CL BiKy atHBeTi> OHT. iWfccb Ha CBoeíí 3eMjr&) || okw' vuil egyszerre, hirtelen, pl. okw' vuil pötélké örokhw ju ájis egy butella pálinkát egyszerre (cpa3y) ivott ki. IV. Tér- és mennyiségi fogalmak időhatárzó átvitelei: vét rövid ideig, pl. khwqsé ölsei, vét ölséi; khwqsé rqsés soká késett (,a,ojiro 3aMemKajicfl) || tákwés-poqlne joyts őszre ért az idő (oceHt cTajiT.) | sir telné j el-p oqlt minései hajnaltámadat előtt mentek el (#o 3apbn y4xajm) || taut-vul-sup jeUjoytnát mq i khurém por nálél khqjwés az üszkös fadarabot, míg leérkezett, háromszor találta nyíllal (Vog. Népk. III, 521.) || marétán kevés idő múlva, nem sokára, pl. mqrétán joyttim sa Maao 6y,a,y || sqkhin por mindig (Bcer^a), pl. s. p. khwqrrékhati mindig szitkozódik | khürém por háromszor stb. c) Módhat ár ozók. I. Nóvmási tőből valók: tok úgy || khum, khumle hogyan, pl. khum ints táu ? hogyan lett ő ? mi lett vele ? (iero .nocnlurb CT> HHML?); am ríálém khuml'e at khojis hogy nem talált az én nyilam?

Next

/
Oldalképek
Tartalom