Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

176 SZILASI MÓRICZ. tam en zamat es vonontottam zelletet: os meum aperui et atraxi spiritum AporC. 95. Ide való szottyant: permitto Nyr. I. 429. továbbá : füllent, Jillent, risszant: rumpo, findo. Simái. Valamint csattog mellett van csattant, úgy képződhetett kattog : kattant hirquitallio ; hortyog : kortyant ebibo Tm. 268. hortyog : hortyant (meghortyantja magát NySz. noha hozzávehetjük a vele egy jelentésű s bizonyosan egy eredetű horkan igét: Egyik a horkanó gyeplőst, másik a kirúgó ostorhegyest tartá Nyr. XXII. 275. továbbá: horkant: stertere TSz). Valószínű, hogy kullant furtim tollo (Matkó BCsák. 220. Prág. Serk. C 2. a kullog-hoz tartozik, mert ennek egyik jelentése : lauern, leselkedni j kurjant (kurjant Nyr. VII. 469.) úgy látszik hasonló analógiára alakult kurjog, kmjogát után. Közös tőszavuk a kurja szó : Egy nagyot rikkantott, kufja! ebeinek Gvad. FNót. 13. Hasonló /tökként mellett: hők repellentis vox, ho, halt 1 Hoc mint fut az aglemus Helt: Mes. 206. s megjegyzendő : meghókköí: retundo, reverbero NagyszC. 184. Pázm. Kai. 443. Analógia lehetett még a rikkant (rí, nVigékből). Különben hasonlók s szintén valaminő hangnak a létesítését tartalmazzák : cihent, durrant, kurrant, puffant stb. (alább még egyéb fajtájú, de ugyanilyen jelentésű müveitető igéket is fel fogunk sorolni). Végül megemlítendő : fittyent: 1. concrepo digitis % pervenire facio pl. «ide füttyentette szép hire históriánknak* Fal. TE. 59. Származik pedig ez a fitty szótól, melynek jelentése : das schnalzen, nasenstüber, ebből: fittyet hány az orra alá (vö. orrunk alá nem paczkázhatnak Nyr. XXII. 365); tehát semmi köze a fiityöl-höz, amelylyel ma összeboronálják (vö. S. J. füttyent: sibilo, revoco). Van még egy fittyen: decido kifittyent: fallen lassen, mely amattól, úgy hiszem különböző, s a fityeg : hangén rokona. Már az idézett példák egy csapata bizonyítja tehát, hogy nincs meg mindig a párhuzamosság az n>nt képzők között, noha kétségtelen, hogy az átható (ül. műveltető) alakok kezdetben csakis az átnemhatókból fejlődhettek. Szóval tény. hogy az -nt képzés függetlenné lett s önálló sorozatot is alkot alakilag s jelentésbelileg is, a mi nem zárja ki, hogy számos, sőt legszámosabb esetben fönmarad az -n képzéssel való összeköttetés. Bővebb bizonyságul szolgálhat ezen tényhez azon körülmény, hogy viszont van sok átnemható mozzanatoe ige, a melynek nem járatos átható megfelelője. Ilyenek például: Burran : fölröppen MTSz. | buzzan : felbuzzant a víz, kezd forrni TSz. I kicsikkan a láb : kimarjul Nyr. IX. 428. XVHI. 371. (más eredetű az előbb említett csikkan: nyekken?) | duzzanik: kerekedik (jókedve) TSz. | (kí)harsan: töz ki harsana DöbrC. 35. | huttyan: vékonyodik, összeesik Kriza. TSz. j leffen: lelóg TSz. | lükken : véletlenül valamire talál TSz. | porczan VeszprC. 102. kiposszan : nyomkotta, nyomkotta (az üres gumilabdát), osztán eccerre csak kiposszant Nyr. XXI. 44. vö. poszog : lassacskán hang nélkül bűzt ereget TSz. | (meg)rossan: megh rossangyon az the meehőd, putrescat femur tuum JordC. 128.-—reppen : kissé megreped Nyr. XIV. 572. | szeppen, szöppen: megijed TSz. vö. sze-