Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 152

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 159 napon (napfényben) fehérré lett (мой холстъ поблт.днвлъ на -солнцъ). 4. Lativus. — Eagja: -na, -ne, vagy -n, pl. qlpná hősnek, khupná hullámba | ut'né vízbe, meine mezőre. Alkalmazásai: a) dativus: к h um na úöplilém äumi megkérem magamnak, mint férjnek a leányt (д^вку за мужъ за себя сватать стану) | taré т ёη escintlem istenben (tdk. -nek) reménykedem (на бога надеюсь).— b) illativus: ut'né il-ontés elmerült a vízbe (утонулъ въ воду) | kätin pürnti kezébe veszi] isin päts eszébe jutott (на умъ палъ). — с) allativus: pagina joytántet a faluhoz érkeznek | t'éltne khajem a kikötőhöz kikötök (на пристань пристану) j äune älii varkétém a leányhoz közeledett (къ дъвкъ приблизился). — d) superlativus: ρ a Ine pun/ tedd a padra (положи на лавку)! | khol η о г η q keräntem a halat nyársra tűzöm (рыбу сдвваю на шестикъ). — с) ablativus: tarémpen tulnq ujiis az eget bevonta a felhő (tkp, felhőtől bevonatott; небо морочилось) J рот sí a i In a il-älus a füvet elpusztította a dér (трава инеемъ попортила). — f) terminativus : khorém j a m ρ η a taulé három hónapra elég lesz (на три месяца хватить) I lou tälne il-alméjus jqrénql tiz ölnyi távolságra emelődött el helyéről. — g) egyébfélék : am ampém tqrénén kérléytel ebem medvére merészkedik (смт>етъ на мъдвъдя идти) | tus ne minäntem vadászatra megyek (на иромысль иду) | esne ukitel dologhoz fog (за работу принимается) || (oroszosság:) puwi kh qtnq klianstqytql fia írást tanúi (къ грамотъ учится). — Essivusi használatára lásd példákat a módhatározók közt. 5. Eiativus-ablativus. — Eagja: -nql, -nél, pl. Igténql lovától, ütnél a vízből. — Alkalmazásai: a) elativus: khulnél kun käläps kijött a házból (выскочилъ изъ избы) | moltéynél kun petits kilőtt a fegyverből (выстрт.лилъ изъ ружья) | pum sötnél úéulant a fÜ kijön a földből (трава исходить изъ земли) | In am katémnél kun-q,jmqts a ló kiszabadult kezemből (лошадь вырвалась съ моихъ рукъ). — b) ablativus : ti ρ qsn él am urtim в jeltől az én részem, съ этой приметки мой паекъ) | qulénél nqukhotsén a szélénél kezdettem (съ краю началъ). — с) delativus: äynel vailant leereszkedik a hegyről (съ горы пускается) | pqX'/ёsémnél йсёутё il-jaratlem csizmámról lekaparom а sarat. — d) instrumentális (vlminél fogva): aténél non towitus hajánál fogva fölakasztódott | kiplinél ämän khqsémtstél ruhaaljamnál rántott meg (меня за полой дернулъ) | kätin él pmtél kezénél fogva fogta (за руку поималъ). — e) anyaghatározó (eredet-h.): kun él pgúim vos kőből épült város \ kalu úgygrnél varkétel? miből készül a kötél? || úilu kharné'l úqlqllu khär süs negyven csődörből nyolezvan csődör lett || sau-khartnél äitänt sok közöl választ (выбираетъ съ многихъ). — f) comparativus: