Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Ismertetések - Jankó János: Finn mesetanulmányok (Krohn K. tanulmánya) 331

MAGYAR ELEMEK AZ OLÁH NYELVBEN. 331 Az én munkám, mely a magyar régiségekre, különösen pedig a magyar szóknak a régi nyelvben járatos alakjaira is ügyet ve­tett, a szerzőre nézve holt anyag maradt. A bulc, bálé: vásár szó pl. szerinte bucsú-ból ered az l hang közbeszurásával, holott nálam tisztán meg van mondva, hogy eredetije a régi magyar nyelvben használatban volt bulcsú szó, tehát ez esetben régibb kölcsönvétel­lel van dolgunk. A belmg-ra, nézve is egyszerűen azt állítja, hogy a magy. bőség származéka. Ha e szóra vonatkozó részt könyvem­ből elolvasta volna, megérthette volna, hogy egy oly kölcsönvótel­lel van dolga, mely nemcsak a román, de a magyar nyelvnek is örökbecsű emléke mara4. A belsug azon ritka kölcsönvételek egyike, melynek mását sem a mai, sem a régi magyar nyelv adni nem tudja, de, hogy élni kellett egykoron a magyar nyelvben egy belség alaknak, arról a legfényesebb tanúvallomást épen a román nyelv teszi. Kevés ízlésről tanúskodnak szerzőnek reflexiói, melyeket egy­egy szóhoz fűz. Feledi, hogy tudományt, s nem politikát űz; pl. <uobágie : jobbágy(kodás) ; magyar elnyomóitól tanulta el a román nép, kik ma is olyan helyzetben tartják, a mely nem sokban kü­lönbözik a régi jobbágyságtól)). Könyvének legnagyobb hibája az, hogy sem a kölcsönvételek hangtanát és jelentéstanát, sem pedig a belŐlök vonható tanulsá­gokat nem találjuk benne összefoglalva. A tanulságok nélkül könyve holt anyaggyüjtemény, a melybe lelket másnak kell öntenie. Elismerjük, hogy műve szorgalmas kutatás és olvasás ter­méke, a mely épen azért kritikaibb főt és avatottabb kezet érde­melt volna. Reméljük azonban, hogy idővel, ha Mándrescu tehet­sége megizmosodik s különösen igazságszeretete erősebb lesz az elvakító nemzeti hiúságnál, melynek helye nincs a tudomány vilá­gában, értékes művekkel fogja szaporítani a román irodalmat, melynek nyelvészeti ága most van föllendülőben. ALEXI GYÖRGY dr. Finn inesetaniilinányok. Kaarle Krohn. Die geograplmche .Verbreitung einer nordischen Thiermárchen­kette in Finnland, durch eine Karte erláutert.(Fennia, 1890. IV. No 4. 1—14. 1. és egy térkép.) Katona Lajos a Nyelvtudományi Közlemények XXII. kötetében (505—510) ismertette Krohn Károlynak az észt dalok földrajzi elterje­désére vonatkozó, mind tárgyilag mind módszerileg rendkívül érdekes dolgozatát. E dolgozatban a nagyszerű észt népköltési gyűjtemények «átvizsgálása és futólagos szemléje eredményeiből hat példán világítja meg az észt dalok földrajzi elterjedését egyben változataik sűrűségével; e mellett pedig eigy igen ügyesen szerkesztett térképen az összes dalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom