Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. - A névragozás 241

248 BTJDENZ JÓZSEF. paikesne helyben IpF. baikest lakkabesne közelebb (van) ulkolen extra (v. ulko • lesne) paikest helyből, -tői IpF. baikest. ulkold (v. ulkloest) kívülről IpF. olgold(olgolist) paijelt fölülről IpF. bajeld \ paikai helybe, -rer (paikasan helyembe) IpF. baikai(baikasam) lakkabesi közelebbre IpF. olgoli ki (külre— pl. maradt=kunt maradt). NB. Egyesek: 1. lati v-alak: állat, (dativ.) munji tunji sunjix nekem, neked, neki (nom. mon, todn, sodn, abl. musté, loc. musne), IpF. munji, dudnji, sudnji, (variánsok: mwnjai, dudnjai, sudnjai? meg munjin, dunjin, sunjin, meg: munne, dunne, sunne). Vö. lp. manne minek, miért (meg: manne-s.) . 2. IpF. layabuid közelebbre, gukkebuid messzebbre, bajebuid fölebbre = IpF. lakkabut, kukkebut (-bui), paijebut és -bukt. Ezekhez csatlakoznak a modalis alakok : IpF. buorrebut (IpS. puorebat) jobban, garraset (karresikt) keményen, ciekkoset (cákosikt, -it) titkon, cielgoset (cálgesikt) világosan. Meg: IpS. kokte hogyanY—lpE. koht); naute, nau így = IpF. naft, E. navt így; IpR.. . ,•,.,'.'•' naitt így; makte (maktes) hogyan = IpF. moft hogyan. nuovte, nuov úgy = IpF. nuft, nu, IpF. nüt nü úgy; 3. IpS. tokko oda, teke, tek ide (tokko ja tek) B= IpF. duokko? dokko és deki (dejki, dejke). 4. IpS. koggo hol (k. lé tü heima), miben (k. le vikke), mely úton (k. mannák) = IpF. goggo; tuoggo «ibi, illic, illac» (t. pöti azon jött, amellett !: el) = IpF. duoggo, doggo ; taggo «hic» (tuoggo ja taggo hic et illic) '= IpF. daggo (dággo). 5. IpF. giddag tavaszszal, gdseg nyáron, cafcag öszszel, dal;>•';' .'.'•. veg télen, báiveg nappal. . v