Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. - A névragozás 241

A NÉVRAGOZÁS; .247 ran»). — Egészben az -nne' (-ni) rag olyan mint az állat, -lle(n), azaz: rövidült névutó, melynek alapszavának jellemző hangzója n. 6. <.itse finn (karjalai) prolativus, pl. sivuitse (sivu oldal), vieritse (viere), keskitse (keske), taitse és taatse (taka), alatse és alitse (ala, ale), meritse (mere) stb. || NB. i után tse e h. kse, s így <.itse e h. i-kse kettős ismételt lativusrag (pl. vieritse ebből: vierejekse). \\ NB. előfordul nyomat, vég fi-vei is (úgy mint közönségesen az illativus s gyakran az allativus), pl. taitsen, s továbbá egyes tájejtésben ts helyett űí-vel (v. ö. nyugati finn katto- e h. katso, itte maga itse). || NB. az i-nek utólagos elnyomására nézve vö. Pohjolai diai. (Suomi IX, 298.) sivuutte, alaatte' (vö. ugyanebben a dial.-ban: lupaasin=lupaisÍ7i, muistaa­sin = muistaisin, vasikoota = vasikoita). | Vájjon ezen prolativ értékű -tte(n)-vel azonosnak magyaráz­ható-e a modalis -ten ezekben: siten, tatén, muuten, kuten, joten, samaten stb., a mint Ahlqvist akarja (Rakennus 174. §. 111. 1.)? Vagy pedig ez külön eredetű toa alapszótól való, bár szintén lativ­ragos, névutó? («szerint»; alapszó talán te «út», vö. mord. ki «út*-tói: kis, -ksa, kigd «után».) 68. §. (75.) Folytatás. (Loeativus, ablativus, lativus-ragok). Lapp. Loc. Abl. Lat. ulkon kunt ulkot kívülről ulkos ki, kivé lpF. olgon lpF. olgusJX. olkuzi kukkén messze kukkét messziről kukkes messzire lpF. gukken lpF. gukkas vuolen (vuole) alatt vuolde alulról, [vuo­vuolai alá [v. vuolesne lest alól] lpF. vuoldj lpF. vuold alól (pl. suoladi sánga vuold) lpF. vuollai porramasan ételül, -llé (vuolasan alám lpF. balkáni díjul lpF. vuollasam bondan (saddij gaz­alám) daggá (lett) lpF. iseden mint gazda tasne ebben taste ebből, ettől tasa ebbe, ehhez lpF. dast lpF. dast. lpF. dasa •taisne ezekben lpF. dain

Next

/
Oldalképek
Tartalom