Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

KÖZÉPLOZVAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 21 oét'ém lába éppenséggel nincs, tujt jertal kwdn-tdlés a hó tökéletesen elolvadt) | tör4oq,mt-t a i l khul'ts egészben, v. csupáncsak egy rongydarab maradt meg (MajieHbKaa jiocKyTHHa TOJIBKO ocrajiacb) | noss hiába, csak úgy, ingyen (pl. ness-t'ok loayi csak úgy mondja, ok nélkül). Az állítás bizonyosságát illetőleg valószínűségét jelölő módhatározók: a-a igen, úgy van, t'ok-t'ok úgy, úgy; helyes | jérin talán (pl. j. khwasti jdlilem, j. maléy joytem talán soká járok, ialán hamar megjövök) | al majdnem, csaknem (pl. táwám al poatentáslém őt majdnem meglőttem, iuoafikhd-kén al pdtsém csaknem beleestem a gödörbej | sdr alig, nehezen (pl. soat-éi sdr ints ;alig van egy hete, soyl mdrrdné sdr khivölyati a mennydörgés alig iallik). A tagadás kifejezője igei és névszói alakok előtt egyaránt: •at, pl. at minem nem megyek, at tutién ösém ártatlan vagyok, at-Jchankhd senki, at-khot sehol, at-khmí soha, at-khumle sehogyan. Az éjsz. vog. at', atí, díim tagadószóknak megfelelőleg itt oat', oat'd, •oqtem alakok járják, pl. te nunén unélpd tul-sup naici, mdn oat'? ez •a, fönnt ülő felhődarab mozog-e, vagy nem ? (Taulén Pqskér) ; dm jurtlém jiun, dl' oat' jössz-e velem, avagy nem? atjium, oat!nem. jövök, nem. | (suorpmé) inat khwqsdt at dldslén ? oat'd / dn-mdt loaltau möyi-töi'mi khanné titd, tat' dlaslém a jávort nem valami messze ölted? nem! valami ég és föld összeérő szélét emlegetnek, ott öltem {Taulén P.) \ tdu íit' oaiém ő nincs itt. Az oat'ém alak, mint egyéb hasonló végzetű nom. verb. fölveszi a személyragokat is, mint pl. -ám jun oaidmém én nem vagyok otthonn (MeHR ^OMa JTfeTy), nau oaiámén, tdu oatém; min oatémdm, nin oat'émán, tin oaiémdn; man oatémau, nan oaiémdn, tan oatámét. —'A tiltó szó alakja, mint az éjsz. vogulban: ul. Mennyiséghatározók. — Collectiv számnevek: kitdn ketten, khürémdn hárman, nildn négyen, dtné, khatné, soatné, nellouné, ontollouné, loune; ák-khajip-louné tizenegyen, khüsné húszan, vedtné harminczan, sodtné százan, soatérné ezren | soq,uné sokan, pusné mindnyájan | dk ndyémt egyedül, sakha-tail mindnyájan (pl. elmentek). — A «hányszor» kérdésre megfelelő határozók az alapszámnevek és por összetételéből alakúinak, pl. ák-por egyszer, kitpor kétszer, soau-por sokszor. A «hanyadszor» kérdésre felelnek: möténta, kiténta másodszorra, khürmenta harmadszorra stb.