Nyelvtudományi Közlemények 21. kötet (1887)

Ismertetések és birálatok - Munkácsi B.: Pervuchin Miklós: Vázlatok a glazovi votjákok hagyományai és életmódja köréből (oroszul) - 463

PERVUCHTN : VOTJÁK VALLÁSOS HAGYOMÁNYOK. 47 1 Bigra-Vorsuda! sec kalik azbaram med piroz ! tusmonles-amonles vozma Inmaraf efcc. jeé kalik korkam med piroz, zárni-$ok-vila puktam siddz-nanaz süni med pukéozi! geé kalikdn pin-tir-kd, im-tir-kd bastim, Inmard, Kildisind . . . etc. su juzman ddldtsa med ponoz f geé malpasez pirisa, potisa korkam med peresmoz! éukna sul­tdm-berd, sikisd pirdm-berd: wano-buro med luoz! kenu potam-berd suri-vilin dismi laéak med atékoz! so suddz kuriúkom Inmaraf etc. éukna skal pumitd sarvadn potisa, vedradn med pumiúkom ; jelo-v&jo med luozi f Ma-ka kurim, ma-ka malpam soa sot Inmaraf etc. soles-ana kuriskini um todiskd, voida dn vaj ! Az őszi áldozat imádsága. Uram Inmar-om, Kildiéin-om, Kwaz-om, Bigra-Vorsud-oml Tavaszszal, midőn kihajtottam a marhát [a rétre], meg­ígértem, hogy áldozatot adok: azt a fogadott áldozatomat adom meg. Ha istállóba vezetett marhánk teli foggal, teli szájjal veszi az elébe dobott szénát, szalmát: teljék meg a hasuk, tedd hogy óhsógcsillapító áldásuk legyen ! Ha az udvarra eresztjük, [örömük­ben] fülebillegetők legyenek! Ha az Iitató] lók szélére eresztjük, olyanok legyenek, hogy a nép irigykedve tekintsen rájuk! Miután csűrbe raktuk a kévéket, miután tüzet vittünk, me­leget tettünk bele, Inmar, Kildiéin, etc. óvj meg szomorúságtól, veszedelemtől! Reggel a fölkelés után, miután szólott*) a feleségének, keljen föl jó kedvvel! Ragyogó, tiszta legyen a teste! Rendelje (Inmar), hogy játszva, nevetgélve menjünk a csűrbe. Miután azt a csűrt szétbontottuk, szétszedtük, miután széles szérűágyat terítettünk, *) Itt a közlő nyilván kiesett eddigi imádkozó szerepéből, nem azt mondja, hogy mit imádkozom é n (a mint eddig olvassuk: kihajtottam a marhát, megígértem, hogy áldozatot adok); ha­nem mit mond egy imádkozó valaki (harmadik személy): miután szólott (t. i. ő, az imádkozó). Ugyanily közlést nekem is volt alkal­mam följegyeznem; 1. Votj. Népk. Hagy. 155. 1. 1. jegyz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom