Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Dr. Halász Ignácz: Svéd-lapp szövegek: II. Jemtlandi lapp nyelv. – Fordítással - 73

JEMTLA.NDI LAPP NYELV. 79 (tkp. hogyan élsz) ? —- hoaja meglehetősen (tkp. igen); hievenlikke jól. — mü jelkie pokcoka fáj a lábam; pokcoka toroja, v. altéin (v. altéin f'őr) pokcoka nagyon fáj (tkp. a fájdalom dolgozik). — mü rqvvq (v. ravo v. rovó) pokcoka fáj az alfelem. Manna varrim tan vuraka, sata manna mdta hievie possuqt olyan gyorsan futottam, hogy alig bírok lélekzeni. — monna liemq numta ainest lélekzet nélkül voltam (elállt a lélekzetem). Mü tan stuor vaivoa; monna liem alovds vaivot nekem igen nagy bajom (szomorúságom) van; igen szomorú (betrübt) vagyok. ^— tihte klökote fenem ez sokat panaszkodik. — kossie mije neurosne, corvojdpie jupmelem (jüpmelem) mikor bajban vagyunk, istent hívjuk (wir rufen an). Monnq liem juo kaihkenq nügüta én (már) mindennel elégedett vagyok. — tutna matie' kqn nügüta arrat nqmtd (v. nomtet) ti ketten semmivel sem bírtok elégedettek lenni. Munnan koppaseks acVi' skimc mind a kettőnk atyja (atyái) beteg. — munna jidlldm kuktie mü dff'd úgy élek mint atyám. — tihte ff'draje ceraka tann jicse jdmeme itnem, (itriem) ő nagyon siratja meghalt anyját. — koh jece (v. jece-pontd) lie jdmqmq, ülje sturra aitiestimie suttqmq tdnnid kuotsne mikor (a mint) a házi gazda meghalt, nagy búslakodás támadt ezen házban. Jhktiié mwűen, mam totne joktan (tan pijen) tarejajeJ

?

mondd nekem, mit csináltál tegnap (ma) ? — munna cúöccelim tan dredn, kamatem ja warjaH cákijim, állta' puhcejim, pöpmatim,, karé1

pésséjem, ivarja'' tuomim, cacie ku°ttijem, sena monna porrta waccejem kiis^e koqika fölkeltem ma reggel, czipőt húztam és fölöltöztem, a teheneket megfejtem, ettem, az edényeket megmostam, ruhát varrtam (tkp. készítettem), vizet hordtam, aztán elmentem látogatóba (tkp. idegenekhez). — mam tü viélla tarejaje ? mit csinált a férfitestvéred ? — muor' cuhpoje, ruonca stellije, slarrd stelladie kuöiluka, skuoksu vuofei ruoncina; te [le] juo sküksna fát (tkp. fákat) vágott, a lovat megetette, elkészítette (rendbe hozta) a járó művet {fuhrwerk; svédül: ha,n stdllde ákdon fdrdig), az erdőbe ment a lóval; hát már az erdőben van. Monna berrpm tqtnqm, att ih kqlqk niimtie taréjét kérlek, ne tedd azt (tkp. úgy). — EQrq tam aktám taréja1

csak ezt az egyet tedd! — iem monnq tam torojoma, jis tan jenim fihkima nem tenném, ha [még] annyit kapnék [is]. — tihte pqrakgq monnom cqr-