Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Dr. Halász Ignácz: Svéd-lapp szövegek: II. Jemtlandi lapp nyelv. – Fordítással - 73

I. Fölinge-lappmarki nyelvjárás. Frostvikeni hegység (Frostuka v. Frostekaicdrie). A) Beszélgetések, egyes mondatok. Mah ku

oráka' satuién kielum?

érted-e a lapp nyelvet? — monna kuérhkah kann, mam tptne jiehta1

nem értem, a mit mondasz. — monna juo matam kuerkqt már értem (bírom érteni); — lidhtdkq lie kuérqkat (kuérkat) könnyen érthető (könnyű megérteni). — mije kuruksesi

en

értjük egymást. Jiehtfe', kuktie tihte sámien ? mondd, hogyan van ez lappúi ? — monnq nigiktie' kqnnq nem jut eszembe (nem emlékszem). — tah sdmien kieV tömnie lantsne jeh tüppen urte (v. tüppene tiin^e) lantsne iVe' ko' siema plieresne a lapp nyelvek ezen a vidéken és amott azon a vidéken nem egyformák (tkp. nem mint azon alakban levők). — tappene fentié1

: könáhtet (kö

u

nat!), jéh nurHene j^htie1

:

nönö! itt (emitt) azt mondják: elbúcsúzni (isten veled !), és éjszakon azt mondják: nönö! — monna váhtst tairam, atte nümtie bizonyságot teszek (bizonyítom), hogy úgy van. — tihte mata ku

q,rákat, mam liem monnq, jiehtema

ez (ő) bizonyíthatja (erősítheti), a mit én mondtam. Monna kalkam (kalákám) supcstet mesélni fogok. — monna jiehtam autne, jéh totna jiehta minnesne én előmondom, te meg utánam mondod. — tihte svöruq mü kicHemiem ő felel kérdésemre. — jiehtie' munen (mun^en) nümtie mondd nekem azt (tkp. úgy). Mah taira', kuktie tihte daron ? tudod-e, hogyan van ez svédül? — hogjá, monna matam daron supcstet igen, tudok svédül •beszélni. —munna jahkam, atte nümtie azt hiszem, úgy van. cieketn lakdria' tegyétek el a könyveket! kuktie jiella' v. jiella' hogy vagy? hogyan érzed magadat