Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

458 UGOR ALAKTAN, I. met): meda-gem «wie viel», abl. medivet «weshalb»; medoj «was* (medoj peda weshalb); met-sir «wie beschaffen» \ & %o, %u kérdft tőtől (yoj ki, -/.oda hová, yun mikor): yodi mód-adv.«hogyan» (v. ö.. sidi «úgy»); Irt. yot-sagat tthogyan» || vogul: vogB. tdti «der da» (az: plur. n. tátit) ; üti «dieser» (plur. n. titit); vogK. tite, tit (plur. n. titet)\\ogB. mdtd, mát «irgend welcher» : ne-mát semmi; hozzátartozó: mdtár, mátr «was, etwas» (ne-mátár semmi): v. ö. marid mellett: mdnár; — vogK. mat és mater (mat-sir «miféle, milyen» = oszt. met-sir) || zürj én-votj ák: votj. mar «was» (= oszt.. mada, d: l: r változással: v. ö. zürj.-votj. tir «plenus» = f. táüde), míg a zürj. mij «was» még *mil' alakból magyarázható (v. ö. zürj.votj. ki [*kie, kije] kéz, ebből: kil'e, kidé = f. kádé, vog. oszt. kát,, két); szintígy a zürj. mutató névmástők si, ta mellett: sija «der» (meg «er») és tája «dieser», csakhogy az a-ban még külön végképző rejlik (v. ö. oszt. medoj). — Jegyzet. A bár d-vel való zürj. kod, köd, votj. kud «welcher» (determinálva: kodis, kudiz, acc. kodsö, kudza) mégsem vehető idevalónak, minthogy az ilyen helyen megmaradt d régibb nd-xe utal. Úgy látszik, hogy ezen tő a sorszámnévképzéshez csatlakozik: v. ö. votj. mid, zürj. mód, muöd «alius, alter»> fent 42. §. || m agy ar: a -d képző z-vé vált, ugyanabban a helyzetben a melyben a kéz, ház, száz, víz, tűz, vezet-heli z hang eredetibb d-ből vált: az, oz (tő: azo, ozo, e h. *tozo = cser. tudó, lp. tuot «der, jener» | ez (ezé, e h. *teze = cser. üde, lp. tat^ vog. tite) «dieser» | méz, a közönséges rövid mi «was» mellett fönnmaradt képzett tő (mézén «auf was», wo hindurch [pl. fübrt der weg]; méz-iránt «in welcher richtung»; egyébiránt a mekkora «wie gross» szónak akkora, ekkora azaz: az-, ez-kora «so grossoval való párhuzamos voltából is következik méz (mézé) tő = oszt.. mada, mede, vog. mátd || mordvin: mezd, meze <was»; fölvéve, hogy a, d: z változás, melyet külömben a mordvinban nem tapasztalunk, kivételesen állott be ezen, jelentésénél fogva igen sűrűn használt szóban; máskülömben a mezd-i a képzővé vált sd mutató névmással kellene magyaráznunk. 3. Pronominalis -V képző; csak a vogul-osztjákban és a magyarban készült ezzel a 3. szem. névmás: vogB. táu (acc. tdue),. vogK. tav (tő tava, acc. tavamé) «er» (néha még mutató «der») osztlrt. teu (acc. tevat), S. leuy, osztB. lu (acc. luel) | magy. ő, ü (tő: öve, üve: nom. possessivum övé e h. övéje ; az ó'-nek elveszett