Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

48. §. PRONOMINALIS NÉVSZÓKÉPZÉS. 457 hogy az osztjákban a 2. szem. tője a végén csak 77-vel van (mű, nin), valamint a vogB.-ban (nán), a melyet itt nem lehet az ?i-nek csupa változatának tartani; mert vogK. van helyette -g (nag) s csak ez után külön -n képzővel: nagna-ne, nagna-nel | magyar: én e h. mén (v. ö. ényé-m meus, és: mí nos); •— tekintve, hogy az 1. és 2. névmás külömben alaki párhuzamban állanak, ós pedig jobban a zürjén-votják alakokhoz csatlakoznak mintsem a vogulosztjákéihoz (2. szem. kezdő hangzója t s nem n; pluralis-tő v-hangú), igen hihető, hogy a m. te «tu» régibben ten volt (ós tié-d, tijé-d ebből lett: téné-d, tényé-d). Jegyzet. A mutató és kérdő névmástőkbeli -n képző nyilván csak változata az m-nek: vog. ton megfelel az oszt. torna, tómnak, mord. tene a finn támá'-nek. De a személynévmás-tőkben valamennyi ugor nyelv az -n képzővel él, a melynek e szerepében külön eredete lehet. — Egyébiránt a finn tömd, K. kudama és muutama-béli ma-val azonegynek látszik a finnE. sorszámnevek -ma, rma végképzője: kolmas (nom.) mellett, casusokbeli tő kolmanda-ma. 2. Pronominalis -d képző. Cseremisz: tudó der, jener; er (tu: pl. loc. tusto ott, tunare annyi); tide, tedd dieser (ti: tiste itt, tinare ennyi); sede, M. sedd, seda dieser, der (se: mord. sd, finn se, si); M. mada was (ma); kudo, M. kuda, koda welcher (ku: kusto hol). — Jegyzet. Hogy e képző eredete szerint mutató névmás, abból látszik meg, hogy tudó-, tide-nek plur. alakja (az ismeretes t: n váltakozással): nuno, nine \\ Finn: Vp. K. kuda-ma, S. muutama (lásd a -ma képző alatt) | Lapp: IpS. tuot, töt jener, tat (tat, taht) dieser, der; ezek egyes-sz. nominativus-alakok, a többi casusokban: tuo, ta (td) tő szolgál; teljesebb alak a -k nyomatékosító raggal: tuote-k (tuohte-k), tate-k (tateh, tahtek) «derselbe»; kutte, kuhte «welcher» (nom. és több casusban alapúi; ku kérdő tő: pl. kusne hol, kuste honnan); •—lpF. duót, dot jéner, dat dieser, der; gutte welcher (gen. gude, loc. gudest, plur. n. gudek); — a képző alakjára nézve (-tt, ht: d) v. ö. kote, koahte, lpF. goatte (g. goade) ház = f. koto (kodo), mord. kudo, cser. kudo || osztják: osztB. side, sit der (plur. n. sidet azok, Ahl. sitet; v. ö. si: si-kem annyi, si-porana akkor; a képzett side tőhöz tartozik még a mód-adv. sidi «úgy» ; osztlrt.-ben megfelel: ti der, dieser: t'issir e h. üt-sir «ilyen» | osztB. mada, mat «welcher, was» (plur. n. madet, Ahl. matet), Irt. mada (metta,