Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)
Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401
456 UGOR ALAKTAN, I. b) -71: vogul: B. tqn, K. ton jener, der (ton mat eo loco : tov, tü dorthin, toko v. K. toyo so (úgy) | vogK. yon «quis» (ati yon senki: yo = f. ku: yot hol, yotel honnan) | mord. tona der, jener (to: tosa, toso ott; toza, tozov oda): E. tene dieser (td, te: tese itt; mordM.-ban a megfelelő tana még a tani «most»-ban található föl) | magyar: azon nyomatékos értékű: «idem, ille ipse» (azonképen ebenso; azon-egy unus idemque: az is, ille); ezen «dieser» (ez) || finn kéne, nom. ken «quis» (ke-: S. part. ketd, plur. n. ket-kd, part. keitd; K. ketd, ket; finnV. cen: part. cetd, plur. n. ced) | zürjP. votj. kin «quis» || vogB. mana «was, welcher» (maiid url quomodo, mdnd-kem wie viel, m. vojpi qualis) = vogK. ne (e h. mene: ne-vojp qaalis; szintígy a tndnd-hez tartozó mdndr «was»-nak megfelel vogK. nar). Személynévmások, -n-es képzésű egyes-számi tők: finnS. mind, sind (e h. tind), hdne (n. hdn) «ich, du, er» ; v. ö. -n nélkül való többes-sz. me, te, he (part. meitd, teidd, heitd ; iness. meissd stb.); finnE. mina, sina : több. part. meid, teid ; a mind, sind mellett eléforduló (hangsúlytalan) ma, sa (ma, xd) nem az egyszerű alaptők, hanem összerántott alakok, a mint még a finnK. mid, sid mutatja, mely csak a mind-beli n-t ejtette ki; — az 1. és 2. szem. nominativus mind, sind mellett különös alak a többi casusokban : minu, sinu (összerántva miu, siu v. mu, su), pl. gen. minim, sinun, part. minua [E. minuda, mind; K. miuda], állat, minulle stb. (vagy: miun, mun, mulle stb.) | cseremisz: men (m'öíi, min) «ego», ten (tön,tin) «tu» (gen. ménen, tenen, acc. ménem, tenem ; v. ö. plur. nom. me, te v. ma, td) \ mordvin: mon ego, ton tu, son «er» (eredetibb *mön, tön, sön-re mutat még a jésített alak a casusokban: pl. ablat. mondén, tondet, sondenza) \ votják mon ego, ton «tu» (plur. n. mi, ti): acc. mond, tond = zürj. me ego, te v. to tu: acc. menő, tenö \ lapp mon ego, ton (todn ; F. don) tu, son (sodn, sodne) «er» (plur. n. mije, tije, sije v. mi, di, si) \ osztják: Irt. ma «ego» : acc. man-t, dat. ménem (személyraggal; hogy az ebbeli n tőhöz való, mutatja nen «tu» : dat. nenen); — B. ma ego (acc. manem, dat. manema) \ vogul: az dm, vogK. am «ego» ragozásában mutatkozik -n (-na) képzős tő a dat. abl. alakokban : K. amnane «nekem», amnanel «tőlem» (a-mna-nel) ; épen igy K. nag «te» mellett: nagnane neked, nagnanel tőled; — e szerint vogB. anomnel «tőlem» átvétessél e h. való : a-mno-nel; — megjegyzendő,
