Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

47. §. NOMEN AUGMENTATIVUM V. INTENSIVUM. 451 Jxab unda == vog.-oszt. kump, %ump; eb = amp) : pl. nagyobb (tő: nagyobba-t) major (nagy: nagyo-t magnus) | kevesebb (-bbe-t), kevesb weniger: kevés (kevese-t) \ okosabb, okosb klüger (okos), erösebb, erősb stárker (erős); hidegebb, melegebb, rövidebb, drágább \ stb. stb. A származtatásnak esetleges különösségei nem vonatkoznak magára a képzőre : pl. hosszabb longior (hosszú, v. ö. hosszan), szebb schöner (szép), jobb besser (jó) ; szintúgy nem kivan magyarázatot a képzőnek halmozása a népnyelvben: pl. szebbebb, jobbabb, könnyebbebb. — Az «ellenfelesség» momentumát tünteti föl: Jabb (régi jogb) «dexter» (jobb kéz; de comp. képző nélkül bal «sinister»). Ezt tekintve megfejthető a comparativus alakú egyéb •(egyéb: egyebe-t) «anderer, anderweitig, sonstig» &zó, nz ez (eze) illetőleg régibb ede «hic, hoc» mutató névmásból; mintegy: •uezebbv, azaz: a mi a már megnevezetten («ez»-en) túl van; számba vehető ugyanis, hogy a f. «toise» «alius, altér» a mutató tuo névmáshoz tartozik j s a \p. mubbe comparativus alakú. — Jegyzet. A m. -bb comp. képző már némileg raggá kezd válni, mely viszonylagos alak végén foglalhat helyet; de észrevehető, hogy csak általános irányt jelölő s főképen lativ-féle adverbiumok fogadják el: •tovább weiter hin, odább mehr dorthin, idébb mehr hieher, hátrább mehr zurück, lejebb (lellebb) mehr hinab, kijebb (kiljebb, küljebb) mehr hinaus. A finnben ellenben comp. alakú tő ragoztatik: alas >(alaksi) hinab: alemmaksi weiter hinab. Jegyzet. Bővebb comparativus-alak akad itt-ott a dunántúli népnyelvben, -jobb, -jebb képzővel: pl. gazdagjabb, tanultjabb, érettjebb, álnokjabb (álnoktyabb), rövidjebb, öregjebb. Ebben úgy látszik a fokozó képzésnek közvetetlen alapjául a 3. személyragos alak szolgál: gazdagja, érettje stb. Tudva van, hogy 3. személyragos szó néha jelzőül is fordul elé, mely a bizonyos tulajdonsággal bíró részt az egésszel szemben kiemeli, s így mintegy superlativus értelmű: búzának java v. alja, meg: java búza, alja búza. Jóformán ilyen alakból indult ki a gazdagjabb-íéle fokozás. Superlativus. A tulajdonság fogalmát nagyító s a vele Való tárgyat ellentétesen kiemelő, csak úgy mint a comparativus, ú superlativus is, csakhogy ez mint ellenfélre nem egy, hanem több, sőt valamennyi azonnevű tárgyra utal. Ez utóbbi mellékes momentumra, keveset ügyelve, többnyire nem is szereztek a bár comparativtissal; bíró nyelvek még külön superlativus alakot, legfelebb 29*