Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)
Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401
452 UGOR ALAKTAN, I. hogy ennek némileg külön értelmét segédszókkal fejezik ki: pL magy. jobb: leg-jobb, mentől (mindtől) jobb: zürj. med ijid leg-nagyobb (tkp. «nagy»); finnE. keige süremb maximus (omnibus major). Külön alakot a superlativus értelemre csak két ugor nyelvben találunk, a finnben és a lapp nyelvben; az elsőben olyat, mely látnivalólag a comparativustól csak egy segédexponens által külömbözik. A finn superlativus képzője <imba, iwibci, vagyis <i-fcomp. -mba; de megjegyzendő, hogy nem valamennyi finn dialectusban fordul elé, hanem csak finnS. és K.-ban, miszerint korántsem ősfinn alakulásnak mutatkozik: finnS. <.impa (nom. <t»,, gen. <.imtnan),j)h kova hart, fest: comp. kovempa: sup. kovimpa [-' vaha wenig: váhempa : váhimpá \ huono schlecht: huonompa: haonoimpa; — finnK. <Cimba, imbci: kovimba (n. kovin), váJtimbá (tahin). Megjegyzendők az <.immaise, immaise végű superlativusi melléknevek, bizonyos tért v. helyzetet jelentő alapszóktól: ala unterraum: comp. alempa (loc. alempana weiter untén): sup. alimpa (alimpana am weitesten untén): alimmaist (e h. alimbaise) der unterste, niedrigste | yle: ylipimdise der oberste | taka: takimniaise, ta'immaise der hinterste | pofija norden: poJijimmaise der nördlichste | sisimmaise der innerste (sisii) || finnK. alimmaze v. alimmaize (nom. -ane, -aine), alimmaze, pohjimmaze. Külön álló superl. értékű alak : finnS. K. paraha (n. paras,. K.parai) «optimus», az elavultjára (= lp.puore) «bonus»-tól,\ megj. parasta aikaa (összev. par-aikaa), K. parast' aikoa «tempore optimo, in instantiw | megvan finnE.-ben is: nom. paras (g. pára)v. parajas (g. paraja) kissé módosult jelentéssel «angemessen, eben recht, paseend» (de még: katsu oma parast versuche dein «bestes» ; meg paraegu, praegu «eben jetzt» = S. par*aikaa ; parahalla id.); — megjegyzendő, hogy paraha (átvétessél: parhaa) még elfogadja a comparativus-képzőt: parhaampa, parahimpa, parhaimpa (n. parhain, parahin), vagyis a közönséges superlativusképzéshez csatlakozik. A lapp nyelvnek superlativus-képzője: -mws, -mus: IpS. nuoremus der jüngste (nuora: comp. nuoreb) \ kukkemus longissimus (Lnkke) \ puoremus optimus (puore) || p>a V^ mus supremus,. summus (paije: paijeb) \ mangemus postremus (mange posticus tmangeb posterior) | autemus primus (auta elő: auteb anterior^
