Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

450 UGOR ALAKTAN, I. f. jómba: j. kobba alteruter | ta, da mut. névmás («ez»): F. dabba «hic (de altero ex duobus): pl. goabba valdi ? dabba melyik, vette el ? emez [a kettő közül] Friis, Lex.), S. tabbe: tabbane- propius huc accedere, F. dabbane- \ to, tuo v. do, duo («az»): dobba, duobba der dórt (von zweien): duobba dabba bajkest an jener und dieser stelle, duobast dobást a$gum amattól is emettől is kaptam; dobbane- ad locum ulteriorem récédére; dobbeb weiter hin benndlicht dobbebuin weiter dórt; S. tuobbe (: tuobbane- longius récédére; tuobben, többen dórt, tuobbebun weiter dórt). — Megjegyzendő, hogy a finn mü «alius»-nak a lappban csak a comparativus-alakj a maradt meg (tkp. «altero): S. mubbe, v. nubbe, F. nubbe, K. nuimb, nu{mpe «der andere» (sorszámnévképzővel: mubbad, 42. §.) A cseremisz-ben maradt meg nyoma a comp. -mb képzőnek, az «ellenfelesség» értékével, ezekben: tumbal pars ulterior (loc. tumbalne túlsó félen, ultra; abl. tumbac e h. tumbalc túlnan, ex parte ulteriore) | tembal pars citerior (tembalne citra, tembac ex parte citeriore). Ezeket ugyanis így kell taglalni: tumb-al, temb-al, mert képzőszerű utórészük -al eléfordúl más, helyzetet jelentő szókban is : sengal hinterraum (sengalne post tergum, pone : hátul, mögött); numal, nimal quod infra est (numalne infra), lüval imum, fundus (lüválne sub); nem pedig így: tum-bal, tem-bal, miszerint bal talán «oldal, rész» jelentő szó volna, a milyen megvan ugyan, de pel alakban. Az így kifejlődő tumb, temb (*tumbo, tembe) pedig a tu és te (ti) mutató névmástőkhöz tartozik = lapp. dobba, duobba és dabba. Megvan még mint a tumbal változata, a kezdő consonans elestével: umbal (u. sirá túlsó part; umbalne, M. umbalna),- az ebbeli umbo = mordE. ombo. Számba véve, hogy az ugor mutató névmástők egyes származékokban néba elvesztették kezdő consonansukat (t, s: pl. votj. otin ott, otis onnan, ellenben: tátin itt, tátié innen), végre a mordvin-ban is találjuk még a comp. -mb képzés nyomául: mordE. •ombo «altér, ulterior», M. oma (ómba h., úgy mint finnE. jyarema e h. yaremba; sőt meg is vanmóg ómba a tőle való sorszámnóvben : ombice, omice = E. omboce); vagyis: ombo e h. tombo, to mut. névmás «az». A magyar-ban megvan, csak úgy mint a finnben és lappban, a rendes használatú comparativus-képzés: -bb, -b, mely a magyar nyelv hangalaki sajátsága szerint, régibb -mb helyett való (y. ö.