Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

47. §. KOMIN AUGMENTATIVUM V. INTENSIVUM. 449 siigavama tiefer (siigava), stb. Tehát tisztán az alaptőhöz járul -mba (-mba) ; az abbeli a, d végvocalisnak e-vé változása jelentéktelen és ingadozó (v. ö. madalemba == 'matalampa). A finnV. -pa tkp. -ppa, mely az -mpa helyébe lépett (azért ez a -pa nem is gyengül többé, szótagzáródáskor); hasonló változás a finnV.-ben pl. kolmattema harmadik (nom. kelmas) — E. kobnandama, 8 a ma végképző nélkül finnS. kolmante. — Figyelemre méltó jelenség azomban, hogy a finn nyelvben a kérdő (és relativ) névmástők is elfogadják a comparativus-képzóst, mikor két tárgyról van szó, melyek egyikére vonatkoznak (= lat. uter, gör. uÓTspos, szkr. kantára); ekkor már ugyanis a képzésnek fokozó (nagyitó) értéke egészen elhalaványult, s előtérbe lépett a hasonlitási szerkezetben rejlő «ellenfelességw momentuma: íinnS. kumpa (nom. kumpi) uter, jompa uter (rel.), jompa-kumpa alteruter, valamelyik (kettő közül) | finnE. kumba (n. kumb) welcher von beiden (kumma pöle nach welcher seite [von zweien]; kumb-ki, -gi jeder von beiden, ei kumb-ki keiner v. b.) | V. kumpa «welcher von beiden», s aztán általában is «welcher» (v. ö. a szláv, pl. orosz kotorij «welcher», mely comparativus-alakú, — itóxspoc,) | K. kumbaze (n. -bane) welcher, welcher von beiden (= S. kumpaise). — Szintén csak az «ellenfélesség» értékével találjuk a comp. képzést a finn «sinister, laevusw szóban : S. vasempa (n. vasén), E. vazama (n. vázam) «link»: v. ö. más képzővel: E. vazakit, vazakeze (n. -kéne), K. vaZame, vaéme (n. vázain) ; v. ö. E. parem kdzi rechte hand, paliéin k. linké hand (melior, deterior manus). Lapp: -bb, -b (-bbo, -bbu) s a lappK. dial.-ban még megmaradt nasalissal -mp (NyK.XVII,43): pl. IpS. puoreb (Hal. puoriep) melior (= f. paremba) : puore, puorrie bonus (F. buöreb : buörebun adnet für besser haltén: buörre) = lpK. pu^eamp: pu(rr | IpS. anab (Hal. ednap, ednabu) mehr '(= f. enembd) : adna, edtna viel (F. dneb = lpK. ienamp) \ paijeb, F. bajeb superior: paije, bagje supernus | obmasub, F. oabmasabbo vetustior: omes, oames. — Még több esetben mintsem a finnben, járult itt a comp. képző névmástőkhöz, jelesen mutató névmásokhoz: ko, go (kérdő nóvm.): S. kobba (Hal. koabba) «uter» (kobbacak uterque, ambo: k. pelest ab utraque parte: Hal. koqppacd! v. koappaóakd' beidé) == F. guabba, goabba uter, guabbasa, -sak, -sayak v. guabbacayak uterque, ambo e= K. koambaj melyik, kuobenc «a ki» (NyK. XVII, 21) | S. juobba = NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK XX. 29