Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)
Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401
448 UGOK ALAKTAN, I. •jartsamodo «az élet (lélek) nagy az ételtől» = nagyobb az életnél; cserem, teú-leced kugo «tőled nagy» — náladnál nagyobb; titlec jösö pasa uke nincs ennél nehezebb («ettől nehéz») munka; veselec saen pokta a másiknál jobban («a másiktól jól») hajt; votják tajosles zök kosem övil ezeknél nagyobb («ezektől nagy») törvény nincs; osztják: Irt. tau sagarivet keres a ló a tehénnél magasabb («tehéntől magas»). A comparativus névszóalaknak saját értéke, nem okvetetlen szükséges voltát tekintve, csak a melléknévi fogalomnak «nagyítása, nyomatékosítása» lehet: nomen augmentativum, intensivum; ellentétese a dinimutivumnak, csakhogy a ((fogalom-nagyító » képzés általában, s nem csak az ugor nyelvekben, sokkal szűkebben fejlődött mintsem a «kicsinyítő*. Az ugorság nyelveiben alig van nyoma nagyító főnév-képzésnek, a milyen pl, az olasz -one (pl. libro: librone grosses buch; gamba: gambone dickes, starkes bein = francz. jambe: jambon), a tót -isko (pl. chlap : chlapisko tenyeres-talpas férfi, grösser ungeschlachter kerl; pes : psisko nagy kutya).1 ) — Az összehasonlításban használt, tkp. csak melléknév-féle szókat illető fokozó (comparativus) alakok közt is csak egy van, mely több ugor nyelvben közösen fordulván elé, eredetének régibb voltát tünteti föl: Finn: -mba, -mba: finnK. -mba, -mba (nom. -mbi): kovemba hárter, stárker (kova); endmbd mehr, grösser (enii, v. ö. endne- grösser, mehr werden ; mord. ine gross); armahemba lieber (armaha, •mai); kebiembd, kebidmbd leichter (kebid) | stb. — finnVp. -mba (nom. -mb): vanhemba álter (vanha), madalemba niedriger (madala), pimedemba finsterer (pimeda); finnS. -mpar -mpd (nom. -mpi) : kovempa, enempd, matalampa, pimedmpd; huonompa schlechter (huono), hullumpa toller (hullu) stb. — finnV* -pa, -pd (nom. -pi): kovepa, hárter f= kovempa), süvepd tiefer (siivd) stb.; — finnE. -ma, de egyes vidéken még -mba is (nom. -m, -mb), pl. kovemba (kövem, -mb); sürema grösser,. *) Ilyennek nyoma talán a finn: -ra pl. mankara «csúnyanagyhasú gyermek» (manki, mankki gyermek: Ahlqv. Kak. §. 57.) kukkura v. kukkula cacumen [montis] (kukku cumulus, apex mensurse) | -lo: vartalo statura corporis (varte stiel, schaft). Lásd alább : a homályos értékű névszóképzést.
