Nyelvtudományi Közlemények 19. kötet (1884)

Értekezések és közlések - Zoltvány L. Irén: A Nádor-codex nyelvi sajátságairól, II. 1

16 ZOLTVÁNY L. IRÉN. akartad, de (hanem) gorson í'ietni hattad 165. nem mondom nekod hetzör, de (hanem) hetven hetzer 170. nem ug miképpen en akarom, de (hanem) miképpen te 172. ne firjatoc en rajtam, de (hanem) tenmagatokon 254. nem a test, de (hanem) a lelöc binos 324. nem malaztal, de mindőn keferűseggel en zivem teljes 375. nem űle reája, de altaleíec rajta 386. nem az en erőmmel, de az ő l'egedsegevel 448. nem eiíimet, de övet adtam zegenőknec 498. nem az ő bineiert, de ammti bineinkert 502. nem lön engedvén nekőm, hog hivattatnám martir felefegenec, de (hanem, ellenkezőleg) inkab mondatom hite zegot felefegenec 556. nem vagoc kefertet, de vagoc binos azzoniallat 661—2. nem mere illetni testet, de firvan a földen terdőn al vala 667—8. nem kisded leanzu, de nag 687. iteletnec napján minket meg ne atkozjon, de minket idvözihön 700. — nemcac ezőktől tiztul meg, de ennec fölötte .... 14. nemcac a húst hattá vala meg, de meg... 258. nemcac..., de meg: 366. 385. 492. 535. 536. stb. — Előfordul még megszorító jelentéssel is; pl. megkorul, de meg nem hal 15. ezzent orvoff agai megvigazic. de ha méltatlan hozzája vejendi... 16. így még 56. 115. 128. 408. 500. 670. stb. megszorítást vagy kifogást fejezve ki. A felsorolt példákból látható, hogy a de functiója sokkal tágabb körű még codexünkben, mint azt Simonyi Zs.-nak a mai nyelvszokásból levont általános szabálya meghatározza; v. ö. még a hanem-me\ (maga, demaga-ró\ 1. fent XVII. 229.). es [is]: már a hangtani részben említettük, hogy a kapcsoló és kötőszóból ered; névszó és igekötő után állva annyira hangsúlytalan, hogy legtöbbnyire összeiratik velük (1. példákat tanulmányunk elején); rendesen es alakban fordul elő, csak gyéren is alakban; egyik legendában 443. 444. 465. 469. 471. stb. használata rendes. és: es ha ajtónként járt volna es 156. es ha mind tevölgendnec tebenned, en foha nem 169. es ha meg kellene veled halnom, meg nem tagadlak 169. — E mondatokban az és ha a latin «etsi» fordítása «ha bár, ha mindjárt» jelentéssel. ha: mas jeg kiből megesmeröd, ha (vájjon, utrum, si) melto vag ezzentsegnec vételére ... 35. harmadic jeg, kiből megefmerőd, ha (si dignus sisne, an verő ...) melto vag... 37. it immár vettefcic mas kerdes arról, ho£ ha (vájjon) a pokolnac kenna kereftetic nagob munkával, avag kedeg a menorzage 117. lattfa az