Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. 93 géby^rcBag. oszm. sigircik, cugurcuk, kirg. sirsik id. Budag, I, 668 ; alt. táróik id.; v. ö. alt. sigircik, csuv. sircik, cser. sereik (NyK. IV, 379.), sircik, sircik (Zol. 110.) hausgrille. — zürj. sircik meise (parus minor od. caeruleus), je$id s. bachstelze (motacilla álba). 223. ucog, ucog berd, esse. — t. ucak tűzhely; csag. ucak id. Stud.; oszm. o$ak berd, feuerstátte, backofen Zenk.; alt. ocok id. ; csuv. vocay id.; jak. oso% kamin; v. ö. köztörök ot, ut (jak. uot, csuv. vot) jttíz'. — cser. vozak, vacak tűzhely, kályha eleje (NyK. IV, 417.), vocak (Zol. 28.); permi ocag berd. A -cik képző előfordul még a sircik ,roliY' szóban (]. alább). Diminutiv értékű j képzőt tüntetnek fel: 224. abi grossmutter. — csuv. abaj mütterchen (MaTymKa), aba mutter; t. cibej nagyanyó, liba nagyanya; kar. aha mutter. Egyéb török nyelvekben az aba szóval és származékaival általában a család idősb férfi tagjait jelzik, így oszm. aba vater, csag. aba oheim von vaters seite Zenk.; abaga, abaka oheim, freund, abuska váterchen Stud.; alt. aba vater, abagaj oheim von vatersseite, kar. nba vater, brúder, oheim ; bár; jak. abaya des vaters brúder (v. ö. mong. abayaoheim, onkel Schmidt. 3.); kún abaga avunculus, abusca, abuscha senex Cod. cum. 114., 116., 87.; de néhol vonatkozik nőtagokra is, mint: kojb. abakaj ehrentitel der frauen; alt. abakaj id. (v. ö. mong. abayaj titel einer fürstlichen tochter oder jungfrau aus bobem standé Schmidt 3.). Az ugor nyelvekben is előfordul hasonló alakú ,socer' és néhol ,páter' jelentésű szó, de ezekhez a v. abi-t nem számíthatni; mert az ugor alakokban jellemzetes a szóközépi kemény mássalhangzó (magy. apa, ip; vog. -üp, osztj. üp, öp; lp. vaoppa, vuop ; f. appe (csak a cseremiszben van oba socer); de meg ezen kivűl is igen feltűnő volna a jelentéseltérés épen olyan esetben, midőn a tatár és csuvas nyelvekben is hasonló jelentés-alakulást tapasztalunk; végűi valószínűvé teszi a kölcsönvótelt a szóvégi -i hangzó, mely a török alakok -j képzőjét tükrözteti vissza (v. ö. aki 226. sz.). Ugyancsak török kölcsönszóknak tartandók cser. abaj, aba, aba, abi; avaj, avei anya, ava nőstény (NyK. IV, 338.) és mord. ava, ava asszony, anya, nőstény, avaj anya, anyós, napa (NyK. V, 157.). 225. agaj álterer brúder, agajo-vino gebrüder. — t. ayaj brúder, freund! aya bátya; csag. aga, oka der áltere brúder, herr