Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Ásbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény terminologiában. 321

SZLÁVSÁG A M. KERESZTÉNY TERMINOLÓGIÁBAN. 403 napi beszéd eleven, gyakran szenvedélyes használatához, a hivó esetben a nép ajkán forgó «te képmutató, ti képmutatók» sokkal hathatósabbak voltak, mint a rideg hypokrita szó. Hogy mennyire hatott a képmutató fogalom jelölésére használandó szók alkotására az idegen nyelv, a melyből az egyházi iratokat fordították, azt mutatja a sajátságos ószlovén pritvarjati se_ (oroszpritvorjath sja) «fingere, simulare» és a vele összefüggő szók : ez nem egyéb mint a görög iipoqTíoielad-ai szó szolgai fordítása. Ép így az ószl. pritvorhnifoh görög szó (7rpog7cotoó[i£vo?) utánzása az eredeti licemérh rovására. Érdekes, hogy a szerb nyelv ezt az ügyetlen fordítást azzal igyekezett helyre ütni, hogy pri igekötőből pre-t csinált: pretvoriti se «simulare» szóról szóra annyi volna, mint ,átcsinálni magát'. Mind ez összevéve nagyon is valószínűvé teszi, hogy a képmutató, mely összetett szó létére puszta véletlenségből csak nem felelhet meg olyan pontosan a csaknem az egész szlávságban ismeretes licemérh szónak, ugyancsak szláv hatás alatt keletkezett. 5. A hálaadás. Láttuk már az első fejezetben, hogy a hála szó szláv eredetű, tehát a hálaadás, hálát adni, hálaadó-féle kifejezések sem lehetnek régiebbek, mint a hála szó átvétele maga. Minthogy pedig köszönetet nem adllTih, köszönetadásról, köszönetadó emberekről nem szólunk soha sem, nem valószínű, hogy e szólásokban csak a hála szó új, hanem nagyon is valószínű, hogy ezen szólások szláv szólások utánzása, hogy pedig ez az utánzás, minthogy első sorban egyházi kifejezéseket illet, a magyar keresztény terminológia megállapításának korába esik. Eddig nem egyszer tapasztaltuk, hogy a szláv egyházi terminusok a német nyelv hatása alatt alakultak, de azért lépten nyomon meglátszik a görög nyelv hatása is — hiszen Cyrillus és Methodius valószínűleg görögök voltak — ós ismeretes tény, hogy a szent iratok szláv fordítása görög nyelvből készült. Pedig a görög nyelvben már Homerosnál találjuk a «hálát adnio-féle szólást (Soövai yápiv), SÍZ attikai íróknál széltiben használják (/áptv árcoSiSóvai). így magyarázandó véleményem szerint, hogy a régi ószlovén evangéliomfordításokban, valamint az apostolok cselekedeteiben mindenütt a szóról 26*